Ajkára is ellátogatott a Demokratikus Koalíció rendezvénysorozata, amelyet a párt által bejelentett árnyékkormány szereplőivel tartanak. A lakossági fórum jellegű, „demokratikus esték” elnevezésű eseményt Ajkán Arató Gergely, a DK kormányprogramért felelős árnyékminisztere tartotta, október 27-én. A csütörtök esti napon nagyjából húsz fő jelenlétében került megtartásra az interaktív, beszélgetős közéleti est.
A fórumon Arató Gergely mellett Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja, Sibak András, a DK Veszprém 3-as választókerületi elnöke, illetve Stal Károly és Szele József, a DK ajkai tagjai is jelen voltak.
Arató Gergely konferálta fel az eseményt és adta meg az alaphangot a későbbi eszmecserékhez. Elsőként bemutatta a DK által megalakított árnyékkormányt, és annak megszületésének okait. Elmondása szerint, a DK az egyetlen ellenzéki párt, amelynek az ország minden területére kiterjedő hálózata van, mindenhol jelen van. Ebből egyenesen következik a célkitűzés: a Demokratikus Koalíciónak kell lennie a meghatározó helyi ellenzéki erőnek, amelyhez fordulhatnak a kormánnyal szemben elégedetlen választópolgárok. Ennek érdekében már több erőfeszítést tettek és döntéseket is meghoztak. Ezek értelmében többek között jobban előtérbe kerülnek a párt prioritásában a helyi jellegű rendezvények, a lokális láthatóság. Szervezeti fejlesztések is napirenden vannak. Létrehozták a területi felelősök funkcióját, akik a párt alsóbb szervezeti egységeit tudják segíteni, és ellenőrizni. Ezen erőfeszítéseket Arató úgy foglalta össze, hogy vidékre nem le kell menni, hanem ott kell lenni.
Arató elmondása szerint a fentiekből is következik az árnyékkormány szükségessége, ami a párt kormányzóképességét hivatott bemutatni a választóknak. A cél, hogy választ adjon a Mit? Kikkel? Hogyan? jellegű alapvető kérdésekre.
Arató Gergely a DK kormányprogramért felelős árnyékminisztere felvetette a kérdést, hogy miért is van szüksége kormányprogramra egy árnyékkormánynak? Szerinte a programot nem leülni, és megírni kell, hanem hosszasan egyeztetni és megbeszélni az emberekkel. Nem lehet úgy nyerni, hogy magunknak politizálunk – mondta.
Az árnyékminiszter szerint a középkorú, dolgozói réteg apolitikus, elsősorban a megélhetése érdekli, ezért ennek megfelelően kell számukra alternatívát nyújtani. Az a politika nem lehet eredményes, ami őket nem szólítja meg. Arató szerint tehát nem lózungokkal, és nem az elit számára kell politizálni, hanem a dolgozói rétegnek.
A tanár-diáktüntetés is szóba került, amelyet az árnyékminiszter egy tisztelendő fejleménynek tart, ugyanakkor ettől még nem dől meg a rendszer, ugyanis a társadalommal először meg kell értetni, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikája miatt rossz az oktatási rendszer. Kifejezte, hogy a DK teljes mértékben kiáll a tüntető tömeg mellett.
Ezt követően a megjelentek kérdezték a DK politikusait, illetve mondták el véleményüket. Számos téma terítékre került, például az orosz-ukrán háború, és a magyar társadalomban ehhez kapcsolódó jelen levő vélekedések. Ebben a kérdésben a felszólaló idős úr saját tapasztalatait osztotta meg. Szerinte, aki elköteleződik politikailag valamelyik fél iránt, az a választópolgár szemében passzív félként akaratlanul is belesodródik a háborúba. Támogatását fejezte ki az árnyékkormány iránt, amely szerinte nem holmi kijelentés, hanem tanúbizonysága a DK alkalmasságának. Szerinte Gyurcsány Ferenc egy újabb Deák Ferencként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.
Arató szerint a háború kapcsán fontos az erkölcsi, morális, egyenes beszéd, amely tisztán egyértelműsíti ki az agresszor, gyilkos, háborús bűnös. Ebben nincs kompromisszum. Ezen erkölcsi ítéletbe nem szólhatnak bele a magyar-ukrán kapcsolat vitás kérdései – mondta. Külön kiemelte Orbán kettős kommunikációját a szankciók ellenzése kapcsán, hiszen valamennyi szankciót megszavazta Magyarország képviseletében.
Az esemény vége felé közeledve Stal Károly, a DK ajkai tagja kiemelte, hogy a DK-nak lesz ajkai irodája, amelyben meghatározott napokon bárki felkeresheti a párt tagjait egy kötetlen beszélgetésre.
Komment A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya és hozzá kötődő eseménysorozata kétségkívül egybevág a DK elhatározásával, amely a választások utáni stratégiáját érinti. A különböző kommunikációs elemek, megszólalások, például az előválasztás intézményének megkérdőjelezéséről, illetve a reálpolitikai eseményekről, és maga az árnyékkormány intézménye is egy elképzelésbe illeszthetők. Valószínűsíthető, hogy a DK szeretne domináns ellenzéki erővé válni. Ehhez rendelkezik is megfelelő alapokkal, így a DK szemszögéből nézve ez logikus célkitűzés. A párt számára rendelkezésre áll egy kiterjedt tagsági hálózat, egy úgynevezett magszavazóbázis, amelynek elkötelezettsége a Fidesz magszavazóbázisához hasonlítható, illetve a választások után az együtt induló ellenzéki pártok közül koherens erőként tudott kiemelkedni.
Az egy más kérdés, hogy miként határozza meg az ellenzéki pártok megítélését és szövetségi politikáját az, hogy a kutatások szerinti legnagyobb ellenzéki párt elnöke mai napig a társadalom széles rétegeiben a legnagyobb elutasítottsággal rendelkező jelentős közéleti szereplő, Gyurcsány Ferenc. Az Orbán-Gyurcsány szembenállás, amely eltérő intenzitással, de meghatározó volt az elmúlt 19 év magyar politikai közéletében egy intenzívebb ciklusba kerülhet. Érdemes kapaszkodni, a polarizáció expresszen nincsen fék, az út rázós lesz.
Polt Balázs
Leave a Reply