Ajka vendége volt dr. Navracsics Tibor többszörös kormánybiztos, a Pannon Egyetem alapítvány kuratóriumának nemrég kinevezett elnöke. Az alkalomból interjút adott Lékó Sándor főszerkesztőnek. A beszélgetés során szóba kerültek a felsőoktatás és városunk fejlesztésének perspektívái, amik kapcsolódnak a tervezett kínai egyetemi beruházáshoz és ha látszólag lazán, de az állambiztonságot érintő kérdésekhez is.
A beszélgetés elején szó volt a horvátországi nyaralás kilátásairól – lévén a kormánybiztosnak közismerten jó horvát kapcsolatai vannak, sőt bírja a horvát nyelvet is. Kérdésünkre Navracsics Tibor elmondta, hogy „nehéz ma Európában olyan országot találni, ahol mosolygós és barátságos egészségügyi személyzetbe” botlik az ember, mivel ebből a szempontból egyformán súlyos a helyzet, mindenhol elfáradt az egészségügyi személyzet. Annyiban járunk déli szomszédaink előtt, hogy itt már jobban látszik a vírusjárvány harmadik hullámának vége. Jó hír, hogy megfelelő okmányok birtokában (védettségi igazolvány, oltási igazolás) már utazhatunk hozzájuk. A rossz hír az, hogy a hét évnél idősebb gyerekeknek tesztet kell csináltatniuk, ami komolyabb megfontolást igényel.
– Bár minden szimpátiám Horvátországé, mégis arra biztatom az ajkaiakat, hogy az idén még inkább a Balatont válasszák – mondta a kormánybiztos.
– Nemrégiben megbízták a Pannon Egyetemet kezelő, európai útra terelő és biztos jövőt ígérő alapítvány kuratóriumának vezetésével. Milyen érzésekkel vállalta el ezt a megbízatást? Lesz-e majd elegendő ideje tájékozódni, ismerkedni a terület feladataival, az egyetem tudományos kutatómunkájának irányaival és a finanszírozás lehetőségeivel?
– Számomra ez nagyon megtisztelő felkérés volt és pont akkor kaptam, mikor egyébként a színház és filmművészeti egyetem körüli harc dúlt, és a felkérés egyik eleme éppen az volt, hogy úgy tudják, én vagyok az, aki Veszprémben, illetve a térségben konszenzust tudok teremteni – már amennyire egy politikus konszenzust tud teremteni. Az eddigi lépések valóban nem is váltottak ki ellenállást vagy felháborodást Veszprémben. A feladat az nagy, mert a Pannon Egyetem jó adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nemzetközi áramlatokba jobban be tudjon kapcsolódni, hogy külföldön is figyeljenek az itt folyó minőségi oktatásra, illetve ahol nem megfelelő színvonalú az oktatás, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az is versenyképes legyen. A Pannon Egyetemnek nagyon jók az adottságai. Itt van a Bakony-Balaton régióban, a hozzánk legközelebb eső egyetem pedig Győrben és Pécsett van és egészen más régiókhoz kötődnek. Előbbi egy „újszülött egyetem”, most van kialakulóban, a legtradicionálisabb intézmény pedig a pécsi. Ha a Bakony-Balaton térségének tudástára tud lenni a Pannon Egyetem, akkor akár országos, vagy Közép-európai jelentőségre is szert tehet. Efelé próbáljuk most alakítani az egyetem jövőjét. Eddig kiválóan tudtunk együttműködni a szenátussal, a rektorral, sőt a hallgatói önkormányzattal is. Bízom abban, hogy ezzel az együttműködéssel tudjuk növelni az egyetem presztízsét és színvonalát.
– Ami Veszprémnek előny, az Ajkának hátrány, mivel túl közel van a megyeszékhelyhez. Nagykanizsán vagy Keszthelyen már van értelme önálló egyetemi kart létrehozni… Ezért itt nincs is sok értelme önálló felsőoktatási intézményben gondolkodni?
– A földrajzi közelség abból a szempontból viszont előnyös lehet, hogy ha itt sikerül egyfajta együttműködést kialakítani cégekkel mondjuk a mérnökképzés, a duális képzés területén, akkor nem kell annyit utazni. Úgy gondolom, önmagában nem szükségszerű, hogy egy 25-30 ezres városnak legyen önálló felsőoktatási intézménye, mert ez egy „drága mulatság”. Veszprémnek is az a Pannon Egyetem még ilyen kihelyezett karokkal is, de az Nagykanizsa számára is. A megoldást ott is a létrejövő Science Park fogja jelenteni, amit a MOL-lal együtt és jelentős kormányzati segítséggel a Pannon Egyetem ott meg fog valósítani. De egy jó partnerséget ki lehet alakítani a várossal, az itt lévő cégekkel, hogy Veszprémben történjen a mérnökképzés, de itt végezzék el a szakmai gyakorlatukat, hogy az ajkaiak ne menjenek el innen, erős maradjon a kötődésük a városhoz. Így akár bejáró hallgatók is tudnak lenni. Tudom, hogy nagy itt is az elvándorlás, de ez mindannyiunk problémája. Mondhatjuk, hogy túl közel van Nyugat-Európa, de meg kell próbálni ezeket a partnerségeket felépíteni.
Témát váltva, de még mindig a felsőoktatásnál maradva, Navracsics Tibort a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedéséről kérdeztünk, mi a véleménye erről.
– Valószínűleg elszívó hatást gyakorol majd a szürkeállományra, beleértve az oktatókat, a kutatókat és a hallgatókat is – már aki meg tudja fizetni. Az oktatók bérével nem lesz gond, mert egyes hírek szerint tízszerese lesz a jelenlegi magyarországi átlagnak. Ez a rendelkezésünkre álló erőforrásokból nagyon sokat le fog kötni.
– Ez így van, de nem ússzuk meg a versenyt. Főleg a felsőoktatásban, ami egyre inkább nemzetközivé válik, nem zárhatjuk le a határokat. Jó, hogy jön a Fudan Egyetem, de én azt is sajnálom, hogy a CEU elment, talán emlékeznek rá, én megpróbáltam annak idején mindent megtenni, hogy maradjon. Annál jobb minél több egyetem van az országban – nyilván ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden településre kell egy, amit az államnak és az adófizetőknek kell eltartania – de ami el tudja tartani magát, az jót tesz az országnak. Minőségi turizmust vonz az egyetemisták és az oktatók révén, bár kétségtelen, hogy van egy elszívó hatása a magyar felsőoktatásban, mint ahogyan a CEU-nak is volt. A magyar egyetemeknek meg képeseknek kell lenniük arra, hogy megállják a helyüket ebben a hazai és nemzetközi versenyben. Egyszer beszélgettem a világszinten is jegyzett müncheni műszaki egyetem rektorával, aki már harminc éve látja belülről az ottani folyamatokat, és megkérdeztem tőle, mi az, ami az elmúlt 30 évben megváltozott náluk. Ő azt felelte, hogy a nemzetközi osztály létszáma. Mert ma már egy élvonalbeli egyetem sem engedheti meg magának, hogy ne vegyen részt egyebek között nemzetközi együttműködésekben, ösztöndíjakban, kutatóprogramokban és ehhez nyitottságra van szükség a „személyzet”, az oktatók és az egyetemisták részéről is. Én úgy gondolom, a Pannon Egyetem számára is ez a jövő, tehát próbáljuk meg a külföld felé olyan szélesre tárni az ajtót, amennyire csak lehet. Ez a mi esetünkben első szinten nyilván Nyugat- és Közép-Európát jelent, de a cél nyugat és kelet felől egyre több oktatót és hallgatót bevonzani.
– Elméletben kénytelen vagyok egyetérteni önnel, de van egy nagyobb kép is, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságra maga a beruházás megterhelőleg fog hatni. Mai hír, hogy tizenöt neves közgazdász – Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Petschnig Mária Zita, Vértes András és a többiek – nyilatkozatot írt alá, ami többek között a Fudan kar létesítés gazdasági alapjairól mondott negatív véleményt.Nem lehetett volna a folyamatot úgy intézni, hogy ha már Kína ennyire nyomul Európa felé, hogy áldozzanak a törekvéseikre és így valósuljon meg ugyanaz a cél, de anyagilag mi jöhessünk ki jobban belőle?
– Nem ismerem a konkrét tárgyalás és megállapodás részleteit, de úgy gondolom, ez egy hosszú távú beruházás – egy egyetem mindig az. Nem árt, ha Magyarország láthatóvá válik a világ felőoktatási térképén. A Fudan beletartozik a világ első ötven egyetemébe. Ez a magyar felsőoktatásra is olyan nyomást jelent, amire fel kell készülni. Hallgatókat visz el, anyagi erőforrásokat visz el, de mégis, mint ahogyan minden modernizációnak, ennek van egy szétfeszítő hatása, és én bízom abban, hogy ez egy pozitív történet lesz.
– Hallottam, hogy esetleg tízszeres lesz az ott oktató tanárok bére. Az is buta, aki nem oda megy oktatni…
– Ha elfogadják, ha megfelelő minőségben tud oktatni. Magam is gyakorló egyetemi oktató vagyok, látom a fizetésemet, a tízszeres „ráfér”…
– Na de ön kénytelen is másodállásokat vállalni. Többszörös kormánybiztos…
– Természetesen. De ha tízszeres a fizetése nem kell neki másodállást vállalni. Jobban tud koncentrálni a hallgatókra és saját tudományos munkájára is. Nem állítom azt, hogy olyan színvonalon tanítok, hogy megállnám a helyem ennél az egyetemnél is, de ennek is lehet egy olyan hatása, ami a felsőoktatási bérek növekedését is magával hozhatja. Abban is bízom, hogy az alapítványi modell – a Pannon Egyetemnél és más egyetemeknél is – kevesebb kötöttséget jelent, talán ott is ki tudunk alakítani olyan bérpolitikát, amivel a minőségi, többet dolgozó egyetemi oktató többet keres, érdekeltté válik abban, hogy valóban minőségi munkát végezzen és azok, akik csak „alibizik” a munkát, vagy éppen ott vannak, érezzék azt, hogy ha többet dolgoznának, többet is keresnének.
– Tudna reagálni azokra a felvetésekre, amelyek a dolog hírszerzési, vagy ideológiai oldalát is boncolgatják? Mi a biztosíték arra, hogy ami Kínában „kéderképző egyetem”, az Magyarországon a szociális piacgazdaság elveit fogja terjeszteni, bár már Kínában is ez a trend, kivéve, hogy a gazdaságot ott a kommunista párt irányítja.
– A Fudan Egyetem olyan nemzetközi ranglistákon is jól teljesít, amelyek függetlenek Kínától, függetlenek Magyarországtól, tehát az amerikai, angol egyetemi listákon is jól teljesít. Nem tudom elképzelni, hogy ha ez tényleg egy pártfőiskola, vagy pártegyetem lenne, akkor tényleg ilyen jól tudna teljesíteni. Ami pedig a „kémképző” megközelítést illeti… annak idején a CEU-val kapcsolatban is hallottam ilyen vélekedéseket annak idején, mikor ezek a konfliktusok voltak. De egy egyetem nem engedheti ezt meg magának. Lehet, hogy kacérkodik a gondolattal, hogy milyen jó lenne James Bond-okat képezni… de abban a pillanatban, hogy ez nyilvánosságra kerül, a piaci pozíciói tönkre vannak téve. De hát ezt nem tartom komoly veszélynek. Ilyeneket mondanak az emberek…
– Talán célszerű lenne megnövelni az Alkotmányvédelmi Hivatal költségvetését, hogy kivédhessük ezeket a dolgokat. Bocsánat, ez nem volt egészen komoly… De Ajkán is létezik egyfajta törekvés a felsőoktatás meghonosítására, de ezek szerint ennek, ezzel együtt is csökkennek az esélyei, pontosabban ebben ön nem lát túl nagy fantáziát.
– Egyfelsőoktatási intézményt vagy kart létesíteni az nem olcsó, és nem azt látom, hogy elképesztő mennyiségben bővülnének a felsőoktatásra szánt közpénzek, nem csak Magyarországon, de Európában sem. Nem zárkózom el semmi elől, de ezt pontosan ki kell számolni, és azt is tudni kell, hogy ki fizeti a cechet.
– Néhány perce találkozott Schwartz Béla polgármesterrel és úgy tudom, szóba került az egykori kriptongyárnak a helyzete is. Nevezetesen az, hogy ott nagyobb fejlesztést tervezne a város, és ezért is csatlakozott az Európa Kulturális Fővárosa programhoz. Van-e valamilyen pozitívum, ami ebben az esetben megfogalmazható, vagy inkább majd egy második körben juthat Ajka fejlesztési forráshoz – ha juthat egyáltalán?
– Meglátjuk. Nálunk mindig az a rendszer, hogy minden pályáztatva van, és ha beérkezik egy pályázat, azt független szakértőknek adjuk ki, és az alapján döntünk a finanszírozhatóságról. Az infrastrukturális beruházások iránt óriási az érdeklődés az egész térségben. Többszöröse a beérkezett pályázatok értéke a beérkezett pályázati igényeknek. Tehát ez egy nehéz mérkőzés, hogy ki részesül végül támogatásban, és ki nem, de én abban bízom, hogy a jövőben lesznek más olyan források is, amelyek esetleg hasznosíthatók ebben a körben. Értem, hogy ez az ajkaiak számára fontos projekt és szerintem egy jó projekt, mert a város hagyományaira támaszkodik, „önazonos” a várossal. Úgyhogy én mindent, amit tudok, azt megteszek annak érdekében, hogy ez a fejlesztés így vagy úgy, de valahogyan előrébb jusson.
– Az EKF program végkifejletéhez közeledve lát-e valamilyen buktatót, vagy nehézséget, amelyek zavarhatják az eredeti elképzelések megvalósulását?
– A települések most már nagyon nagy aktivitással vesznek részt a programban. A buktatót, vagy inkább nehézséget két dologban látom. Az egyik az árak emelkedése. Talán a járvány egyik hatása a felgyorsult infláció, az az építőipart is elérte. A beruházásoknál nagyon gyorsan emelkednek az árak. Nekünk egy előre meghatározott, 50 milliárdos költségvetésünk van 2023 végéig, ezt kell beosztanunk. Az időzítésben is van egy kicsi csúszás a járványból adódóan. Én remélem, hogy be tudjuk ezt még hozni, és észszerű határidőn belül tudjuk kezelni ezeket a késéseket. Egyébként az aktivitással, az ötletekkel és a javaslatok számával, pályázatokkal nincs gond, sőt bővében vagyunk az ötleteknek.
Lékó Sándor
Leave a Reply