Magyarország 3177 településén a rendszerváltás óta immár nyolcadik alkalommal tartanak önkormányzati választásokat. A voksolás napja október 13. vasárnap, tehát a mai nap. A választók polgármesterjelöltekre, megyei önkormányzati és települési képviselő-testületi képviselőjelöltekre szavazhatnak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak. A nemzetiségi választópolgárok a nemzetiségi önkormányzatok tagjait választják meg az önkormányzati voksolással egy napon. A képviselők mandátuma öt évre szól.
Fontos tudnivalók:
Ki szavazhat?
- minden olyan 18. életévét betöltött, magyar állampolgár szavazhat, akinek van magyarországi lakcíme;
- és ugyancsak szavazhat az az EU-s állampolgár, aki magyar lakcímre van bejelentve;
- továbbá részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is.
Tehát a magyarországi lakcím a döntő, a határon túl élő és oda bejelentett magyar állampolgárok most nem szavazhatnak. Se levélben, sem máshogy.
Hol szavazhatunk?
- Mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat – jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt augusztusban. Ha valaki nem tudja, pontosan melyik szavazókörhöz tartozik lakóhelye szerint, gyorsan megkeresheti a Nemzeti Választási Iroda szavazóhelyiség-keresőjében.
Mikor lehet szavazni?
- Október 13-án vasárnap, tehát ma reggel 6-19 óráig tartanak nyitva a szavazókörök.
Így lehet szavazni:
- Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is. Ez érvényes Ajkára is.
- A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
És át lehet jelentkezni?
- Ha valaki nem a lakóhelyén, hanem a bejelentett tartózkodási helyén akar szavazni, oda előzetesen átjelentkezhetett, és akkor a tartózkodási helyén választhat ma az ott lévő jelöltek közül. Mindezt október 9-ig lehetett megtenni. De ma már nem lehet átjelentkezni.
Hány évre választunk?
- Öt évre szól a most megválasztott polgármesterek és képviselők mandátuma (korábban 4 évre szólt a megbízatás). A következő önkormányzati választás 2024-ben lesz.
Zöld boríték?
Az önkormányzati választásokkal egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzati választást. Itt a 13 nemzetiség (a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) képviselőit lehet megválasztani. De csak azok szavaznak, akik jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe.
Látványos különbség, hogy a szavazás során a választónak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat egy zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve.
A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.
Leave a Reply