Veszprém megye érdeklődő óvodapedagógusai számára tartott bemutató foglalkozást a hungarikumokról a Hétszínvirág óvoda szerdán, március 8-án.
Horváth Zsuzsanna intézményegység-vezetőtől megtudtuk, hogy tíz éve a Zöld óvoda hálózat bázisintézménye a Hétszínvirág. Igyekeznek legalább negyedévente egy foglalkozást tartani, amelyet már várnak az óvónők.
A résztvevők vetített képes előadást tekintettek meg arról, hogy a környezeti és fenntartható fejlődésre nevelés keretében milyen programokat szervez és mely ismereteket ad át az intézmény a 3-7 éveseknek, és a munkába hogyan vonja be a gyerekek családját. Horváth Zsuzsanna kiemelte, hogy az óvoda udvarán napelemes szélerőmű működik, gyakran kirándulnak a közeli Csónakázó-tóhoz. Minden csoportnak van saját fája, amelyet minden évszakban felkeresnek, hogy megnézzék az évszakok változását. Minden csoportszobában természetsarkot rendeztek be. Kirándultak a Somló-hegyre, valamint jártak Halimbán, a Szalai Miklós gyógynövényes kertben. A szülőkkel közös program célja a szemléletformálás. Az egyik évben a töktermésük olyan jó lett, hogy minden csoport szervezett tökfaragást, amin a szülők is jelen voltak. A gyerekekben tudatosítják, hogy nem minden hulladék szemét, maradék anyagokból, növényekből, termésekből lehet játékot készíteni.
Az előadást követően az érdeklődők négy csoportba látogattak be, amelyekben már zajlott a foglalkozás. A gyerekek tudták, hogy a hungarikum olyasmi, ami csak ránk, magyarokra jellemző. Ezekre büszkék vagyunk, és ha van lehetőségünk rá, megmutatjuk másoknak, a külföldieknek is. Minden nemzetnek vannak csak rá jellemző hagyományai, tevékenységei, tárgyai. Ha megismerjük azokat, gazdagabbak leszünk általuk. A csoportok tevékenységközpontúan ismerkednek a hungarikumokkal.
A Hóvirág csoport tagjai Haász Klára óvónő segítségével egy jelenetet adtak elő, amelyben eljátszották, hogy rackajuhot, szürkemarhát és mangalicát vesznek a piacon. Az óvónőtől megtudtuk, beszélgettek arról is, hogy a pulikutya magyar fajta, a komondorról pedig verset is tudnak. Ismerik és fel is tudják sorolni a gyakoribb magyar állatfajtákat.
A Búzavirág csoportban Czaháné Dózsa Melinda óvónővel együtt néptáncoltak. Az óvónő népviseletbe öltözött, a kislányok pedig vehettek fel népviselet szoknyát. Azt mindenki megtanulta, hogy nagyon régen, amikor ezek a táncok születtek, még nem farmerban jártak az emberek. Az volt a ruhájuk, amit ma népviseletnek nevezünk.
A Nefejejcs csoportban az egészségmegőrzés természetes módja volt a témakör. A gyerekek mézzel készült ételeket kóstoltak, és hallottak a méz egészségmegőrző szerepéről. Jagaditsné Bajczi Erika óvónő kérdésére elmondták, hogy a mézet a méhektől kapjuk.
A Tulipán csoport nagycsoportosai szőttek. Aranyné Tóth Ildikó óvónő bemutatójából kiderült, hogy a kicsik tudják használni a szövőszéket. A szövés szintén a magyarokra jellemző tevékenység.
(tisler)
Leave a Reply