Január 6-a az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” ünnepe, míg a magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor szokásos vízszentelés hagyományára utal.
A katolikus egyház ezen a napon Jézus Krisztusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről és a napkeleti bölcsekről emlékezik meg.
A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző ereje van a hívők számára. Ezért az emberek ebben az időben szenteltvizet locsoltak magukra betegségek vagy rontás ellen, ezzel itatták meg az állatokat, hogy egészségesek legyenek egész évben. A szenteltvíz rendkívüli jelentőségét mutatja, hogy ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és még a halottakat is.
A hagyomány szerint ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént és krétát is szentelnek, amelyből aztán a házszentelés hagyománya eredt. A pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a C. M. B. betűket. Eredeti értelemben „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e házat!”. A 15. század óta él ez a szokás, a néphit azonban e betűkben a három király (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit látta. A házszenteléstől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban és ne juthasson be a házba.
A különböző népszokások, hagyományok közül a háromkirályjárás hagyománya több faluban még ma is él, amikor is a betlehemezés mintájára gyerekek személyesítik meg a napkeleti bölcseket, jellegzetes nagy díszes fehér papírkoronával a fejükön. Ezek a gyerekek házról házra járnak, énekelnek és köszöntik a háziakat. Legfőbb kellékük a csillag, amely mutatja az utat Betlehembe.
E nap időjárásából következtettek elődeink az új év időjárási viszonyaira, szerencséjére, a várható termésre is.A népi megfigyelés szerint, „Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél még sokáig nem ereszt.”
Január 6-án fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, ezen a napon kell elbontani a karácsonyfát. Még utoljára meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát pedig tűzre teszik. Ez után kezdődik a farsangi időszak, ami egészen a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, ami idén március 2-ra esik.
NéNo
Leave a Reply