Erdei séták során gyakran megcsodáljuk a hatalmasra nőtt taplógombákat, amelyek a fák törzsein vagy korhadó fatörzseken bukkannak fel. Ám korántsem igazi az örömünk, ha a gyümölcsfáinkon, leginkább a csonthéjasokon fedezzük fel. A taplógomba által okozott fertőzés súlyos veszélyt jelent a fákra, és sajnos nem mindig menthető meg a fa.
A taplógombák elleni védekezés tehát elsősorban a megelőzésen és az időben történő intézkedéseken múlik. A fa szeretete és megőrzése érdekében fontos figyelni a környezeti hatásokra, egy fűkasza okozta sebre vagy egy állat agancsa, esetleg karma okozta mély sérülésre. A fák eme sebzéseken keresztül betegedhetnek meg. Az idős és öreg fák különösen fogékonyak a fertőzésekre.
A taplógomba elleni védekezés elsődleges lépése a megelőzés. A fák sebeit és sérüléseit mindig kezeljük fasebkezelő szerrel. Ha már fertőzött a fa, a gombás részt olyan mélyen kell kifaragni, amíg egészséges részhez nem érünk, vagy erősen vissza kell vágni, ha az ágakon látjuk.
A fehér, kisméretű taplógombák megjelenése esetén sürgős intézkedésekre van szükség, mivel ekkor a fa állapota már nyolcvan százalékban visszafordíthatatlan. Ez azért van mert ez a gomba a fatest belsejében kezdi meg a károsító hatást és nincs olyan permetszer, sebkezelés vagy ecsetelés, ami ott is be tudna avatkozni a károsítás megállítására.
Ha valaki nagyon félti a fáját, érdemes szakemberhez fordulnia, aki ultrahangos körbetapogatással ellenőrizi a fa állapotát. Ez segít felmérni, milyen mértékben halt el a fa belseje, és mennyire indult meg az odvasodás a fa törzsében. Sajnos sok esetben már csak a kivágás segít.
Bár a kertészeknek komoly gondot, fejtörést és nem kevés kárt okoz a tapló, akadnak mégis olyanok, akik örülnek a jelenlétüknek. Ők a taplászok vagy más tájegység nyelve szerint toplászok. Erdélyben még élnek olyan emberek, akik űzik ezt a régi, kihalóban lévő kézműves mesterséget. Sapkát, dísztárgyakat, ékszert, terítőt, táskát készítenek taplóból. Ezek elkészítése nem túlságosan eszközigényes, viszont annál nagyobb szaktudást és gyakorlatot igényel.
A taplász először elmegy az erdőbe taplót gyűjteni, de csak egy bizonyos fajta használható a kívánt célra és ezek közül sem lehet mindet minden tárgyhoz felhasználni. Első lépésnek a mesterember eltávolítja a tapló kemény kérgét, majd szeleteket vág belőle. Ezeket a szeleteket szép lassan kezdi nyújtani, húzogatni kihasználva a tapló sajátos formáját és szerkezetét. Sapkához egy fej alakú fára helyezi a levágott részeket, és azon formálja meg a sapka alakját. A díszítési folyamat is rendkívül fontos: az aprólékos részletekkel teszik egyedivé és szemet gyönyörködtetővé a belőle készült tárgyat. Az így létrehozott eszközök, tárgyak, rendkívül bársonyosak és puha tapintásúak, szinte el sem hisszük, hogy gombából vannak.
Ma már a taplófaragás, taplógyűjtés többnyire férfi mesterségnek számít, de voltak régen a szakmának Erdélyben női képviselői is.
F. P. T.
Fotó: Futó
Leave a Reply