Témáját tekintve rendhagyó előadásnak lehettek részesei a dinoszaurusz rajongók – legfőképpen a gyerekek. Városunkhoz kötődő kutatásokról hallhattak és láthattak izgalmas bemutatót: Dinoszauruszok és borostyánok, avagy mit rejt az ajkai kőszén? címmel. Dr. Ősi Attila paleontológus Szabó Márton kollégájával érkezett a vmk kiállítótermébe, hogy ötévnyi kutatómunka eredményét ossza meg az érdeklődőkkel. A csoport tagja Gulyás Péter is. Mindhárman ajkai fiatalemberek.
-Kalapáccsal, csavarhúzóval dolgozunk az ásatásokon, a munkát igyekszünk nagyon óvatosan végezni, hogy lehetőleg ne tegyünk kárt az értékes leletekben. Iharkúton folynak a munkálatok már 2000 óta. Az idén nyáron is lesznek nyílt napjaink, ahova városunkból, illetve külföldről is érkeznek csoportok – tájékoztatta lapunkat Szabó Márton.
-85 millió évvel ezelőtt járunk, amikor ez a vidék egy mocsárvilág volt. Ekkor a ködös, párás tájon egészen más típusú növényzet és állatvilág létezett. Legalább 1-2 millió éven keresztül páncélos dinoszauruszok csordái vágtáztak, sőt repülő hüllők is előfordultak. Évmilliókkal később itt bányászták a kőszenet 139 éven keresztül. Fűtőanyagként használták, ezért elégették, de nemcsak a kőszenet, hanem vele együtt csontokat, fogakat és borostyánt is – így foglalta össze mondanivalójának lényegét az előadó, dr. Ősi Attila, amit képekkel, videókkal illusztrált.
Gazdag állatvilágot ismertek meg a Bakonyban. Megtudhattuk, hogy az ország első dinoszaurusz lelete fúrás eredményeként került elő. Az őslények nem voltak nagyobbak 5-6 méternél. Krokodilok, teknősök maradványai is előkerültek, de láthattunk képeket különböző halfélékről is, például a kajmánhalról, amely még ma is él Floridában. Érdekesség, hogy ebben az időszakban a madaraknak még fogaik voltak. Megismerkedhettünk az elszenesedés folyamatával. A szakember nagy átéléssel magyarázta a kőszén felfedezését: szó esett az ajkait kőszénről, a csingervölgyi bányászat beindulásáról, a Bocskor-árokról, Puzdor Gyula, Hertelendi Károly és Kozma Károly munkásságáról.
-A hét széntelep közülük az egyik nagyon gazdag volt gyantában. Az akkor még folyékony anyagba beleragadtak a bogarak, amely később megkeményedett. Így a borostyánban, mint időkapszulában ezek megtalálhatóak. A bányászat több mint száz éve alatt nagyon sokat elégettek belőle, akkor még nem tudták, hogy értékes leletként szolgálnak a paleontológusok számára – hangsúlyozta a kutató.
Az előadó és kollégái szívesen, végtelen türelemmel válaszoltak a gyerekek és az “örök gyerekek” kíváncsi kérdéseire.
Leave a Reply