Ian McEwan regénye a nyolcvanas évek alternatív Londonjában játszódik. Az Egyesült Királyság elvesztette a Falkland-szigeteki háborút, Margaret Thatcher Tony Benn-nel harcol a hatalomért, Alan Turing, a modern számítógép-tudomány atyja áttörést ér el a mesterséges intelligencia kutatásában – és piacra dobják az első sorozat élethű emberi robotot.
Charlie, a könyv főhőse célok nélkül sodródik, amikor új lakó költözik a szomszédba: Miranda. A fiú elhatározza, hogy örökségéből megvásárolja az egyik emberi robotot, Ádámot, és Mirandával együtt programozza be a személyiségét, hogy így kerüljön közelebb a lányhoz. Ádám szép, erős, okos és jólelkű – hamar szerelmi háromszög alakul ki közöttük. Miranda múltjából szörnyű titokra derül fény, és hármójuknak súlyos morális dilemmával kell szembenézniük. McEwan egyszerre nyugtalanító és szórakoztató regénye számos kérdéssel szembesíti olvasóját: Mi teszi emberré az embert? A tettek vagy az érzések? Megértheti-e egy gép az emberi lélek működését?
A szerző apróbb, néha humoros elmozdulásokat iktat be a valójában megtörtént eseményekhez képest, ám van néhány óriási különbség is. A történet szerint Nikola Teslának hála már az I. világháborúban megjelennek a kezdetlegesen robotizált eszközök, Alan Turingot nem állítják parkolópályára homoszexualitása miatt, így ezek eredményeként már az ’50-es évektől kezdve olyan technikai újdonságokat élvezhet az emberiség, mint az önvezető autó, a látás képességének visszanyerése chipek segítségével, vagy éppen a történet évében piacra dobott, és az elbeszélőnk tulajdonába kerülő első valódi, emberformájú MI (mesterséges intelligenciát használó robot). Ádám egy-egy mozdulatában, szavában, szemvillanásában folyton ott vibrál a fenyegetés, hogy ezt egy másik mozdulat, szó, szemvillanás azonnal ki is oltsa, így folyamatos az a feszültség, amivel McEwan tökéletesen játszik, fenntartva az olvasó figyelmét.
A brit szerző ezúttal is tökéletesen ábrázolja a három központi szereplőt (a két embert és a gépet), mindannyiuknak megvannak a maguk motivációi, vágyai, álmai, a köztük kialakult kapcsolat pedig dinamikus, fejlődő, változó, élő. Az új Ádám által fémjelzett világ jelentette kérdések mellett krimit sejtető múltbéli titkok is felbukkannak, olyan titkok, amelyekben kimondottan sokáig homályban maradnak a válaszok.
A szépirodalmi igényességű történetben felvetett kérdések és a rá adott igen okos válaszok mellett az egyedülálló karakterfelépítés teszi rendkívül élvezhetővé az olvasást. A kissé megváltoztatott múlt pedig felhívja a figyelmet arra, hogy jóllehet egyetlen kicsi eltérés is befolyásolhatja a világunkat, de az életünk, ami adatott, mindig és mindenkor egyszeri, visszavonhatatlan és megmásíthatatlan. Már csak rajtunk áll, hogy mit kezdünk vele.
Jó olvasást kíván az ajkai Városi Könyvtár!
Leave a Reply