Második műszak, így nevezik a háztartási feladatokat a háziasszonyok. A munkahelyről kilépve már meg is kezdődik.
Futás a gyerekért az óvodába, az iskolába, banki, postai ügyek intézése, vásárlás hazafelé. Otthon a háziasszony tanár, ha házi feladatban kell segíteni, baby sitter, szakács, cukrász, ápoló, takarítónő, felszolgáló, varrónő, kertész, őstermelő.
Ma már a férfiak is egyre több háztartási munkából veszik ki a részüket, de még mindig vannak “férfi” és “női” tevékenységek. A férfiaké a szerelés, a kisebb felújítások, javítások a ház körül, a favágás, behordás, tüzelés, de nem ritka az olyan férfi sem, aki örömmel főz, vagy vasal. A nagyobb gyermekek is segítenek a kisebbek felügyeletében, a vásárlásban, a könnyebb háztartási tevékenységekben.
Sokáig nem is gondolt arra senki, hogy beárazza az otthon végzett munkákat. Természetes volt, hogy mindezt el kell végezni. Néhány éve aztán világnapot kapott a tevékenység, így született meg a Láthatatlan munka világnapja április első keddjén.
Már portált is létrehoztak, amelyben bárki kiszámíthatja, hogy havonta mekkora a háztartási tevékenységének az értéke. De valóban meg lehet határozni ezt? Vagy meg kell határozni? Mást jelent a főzés egy iskolai menzán, több száz emberre, egy étteremben lakodalomra, vagy a régen látott családtag kedvenc ételét készítve, miközben az érkezésére várunk. A takarítónőnek, aki házaknál végzi a tevékenységet van óradíja. Aki maga végzi mindezt a saját otthonában, mondhatjuk-e azt, hogy ezzel megtakarít, tehát bizonyos összeget a családi kasszában hagy akkor, amikor soha nem fizetett a takarításért? Kinek mit jelent a házimunka?
Különböző élethelyzetű családokat kérdeztünk. Az egyedül élő hetvenes özvegyasszonynak a napi elfoglaltságot. Elmondta, hetente kétszer vásárol, busszal utazik. Már a buszmagállóban találkozik az ismerőseivel, útközben beszélgetnek. A vásárlás kimozdulás otthonról, megnézi az árut, tervezi az étrendet, megnézi az újságokat, mindig vásárol azt is. A főzés ma már, mióta nem fél óra alatt fáradtan kell összedobni valamit, szórakozás. Több napra főz, de akkor valami jó magyarosat. Ebéd után lepihen, olvas, rejtvényt fejt, majd délután mosogat, pakol, takarít, majd ha elfáradt, leül a tv elé.
A nagycsaládos, gyesen levő anyuka számíthat a nagyobb gyermekeire is, mégis az egész napja munkával telik. A nagy elviszi a kicsiket iskolába, óvodába. A reggelit az anya készíti. Miután a nagyok elmentek, a legkisebbel asztalhoz ül ő is, majd elmosogat, elpakol, beindítja a mosógépet. Az ebédfőzés viszi el a legtöbb időt. Mindenki otthon ebédel, így egy órára kész kell, hogy legyen. A kisebb bevásárlásokat a gyerekek intézik. A nagylány szeret vasalni, így arra sincs gondja. A takarításban is számíthat a családjára. Az apa a kertet gondozza, paprikát, paradicsomot, uborkát, babot, borsót vetettek. Anyagilag sokat jelent, hogy ezeket nem kell megvenni.
A házimunka akkor látszik meg, ha nem végezték el, mondta egy fiatal. Az élettársi kapcsolatban élő huszonéveseknél nincs női és férfi munka, mindig az dolgozik, aki ébren van. Folyamatos műszakban nyomják, kell a pénz, nem nyugdíjasként akarnak saját lakást. Aki nappal szabad és hadrafogható állapotban van boltba megy, megfőz, kimos, de előfordult, hogy rendeltek valamit ebédre és mire kiért a futár, elaludtak. Hétvégén inkább kirándulnak, így előfordul, hogy hajnali fél hatkor vasalják a munkaruhát, aztán rohannak, hogy beérjenek.
Szakértők kiszámolták, hogy ha a háztartásban végzett munkát, a gyermekgondozást, az idős vagy beteg családtagok ápolását forintosítanák, a GDP a negyedével nőne. Az általa végzett otthoni tevékenység értékét a www.lathatatlanmunka.hu oldalon mindenki kiszámolhatja.
E sorok írója, aki szereti a házimunkát jó messzire kerülni, kiderítette, ha a tevékenységért fizetnének, havonta csaknem 100 ezer forinttal többet tenne zsebre.
Leave a Reply