Pécsi Tibor történész Járványok története címmel tartott előadást a Bánki Donát Iskola aulájában március 5-én. Előadása azért is volt aktuális, mert előző nap jelentették be, hogy két Magyarországon tanuló iráni egyetemistánál is igazolták a Koronavírusos fertőzést.
Egy új betegség feltűnése azért is aggasztó, mert bár az orvostudomány rohamosan fejlődik és rengeteg védőoltást kifejlesztettek már az idők folyamán, ennek ellenére nincs garancia arra, hogy nem támad fel újra egy olyan világjárvány, amelynek aztán milliók esnek áldozatul.
Sok embernek összeszorul a gyomra a járvány szó hallatán, de mint tudjuk az emberiség történelmét sajnos végigkísérte számos ragály, amik igencsak megtizedelték a népességet.
A mostani előadásának első részében Pécsi Tibor az eddigi legpusztítóbb, legtöbb halálos áldozatokat szedő járványokat vette sorra, amik közül sok még napjainkban is szedi áldozatait. Az első ilyen a “fekete halálként” emlegetett pestis volt, ami 100 millió emberrel végzett, ezen belül Európában legalább 20 millió ember életét követelte. A pestis Délnyugat-, vagy Közép-Ázsiából indult gyilkos körútjára, ahonnan az 1340-es évek végén érkezett el hozzánk. A történelem másik legpusztítóbb járványa a feketehimlő volt. A fertőzés a XX. században 300-500 millió halálesetet okozott. A WHO becslései szerint még 1967-ben is 15 millió embert fertőzött meg és kétmillióan haltak bele. A himlőoltás bevezetésének köszönhetően 1979-ben hivatalosan is bejelentették, hogy a feketehimlő eltűnt a föld színéről. Mostanáig ez az egyetlen fertőző betegség, amit sikerült tökéletesen felszámolni.
A Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát betegítette meg 1918-1920 között a spanyolnátha, ami egy influenza jellegű járvány volt és két év alatt kb. 20-100 millió ember halálát okozta. A spanyolnátha különlegessége az volt, hogy a legtöbb áldozatát a fiatal felnőtt lakosságból szedte, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a gyerekek és az idősek közül kerül ki.
A nyomorral sújtott területeken még mindig tombol a kolera nevű betegség, ami Ázsiából, Indiából és Pakisztánból indult és több mint 1 millió áldozatot szedett eddig. Hazánkban az utolsó nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tartott. A betegség ellen csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni a küzdelmet. Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a tiszta, szűrt víz ivását, a betegeket pedig ideiglenes kórházakban helyezték el. A WHO becslései szerint még ma is mintegy 5 millió haláleset írható évente a kolera számlájára. Szerencsére ma már megtudja gyógyítani ezt a betegséget az orvostudomány, ahogy a kiütéses tífuszt is. A II. világháború alatt fejlesztették ki a fertőzés elleni vakcinát, ami után a betegség Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein jelenik csak meg.
Napjainkban is szedi áldozatait a malária, vagy váltóláz nevű betegség, amit szúnyogok terjesztenek elsősorban a trópusi égövben. Ez évente 300-500 millió megbetegedést okoz. (A Koronavírusos megbetegedések száma jelen pillanatban a Johns Hopkins intézet szerint 107.353 fő) A malária jelenleg az egyik leggyakoribb fertőző betegség, hasonlóan a sárgalázhoz. Szintén a mai napig szedi áldozatait a modern kor legpusztítóbb járványa, az AIDS is, ami egy szerzett immunhiányos tünetegyüttesről kapta nevét. Egyes nem megerősített vélemények szerint az afrikai csimpánzoktól ered és az 1981-es feltűnése óta több mint 25 millió ember életét követelte. Különlegessége még, hogy a szakemberek szerint a járvány forrása egyetlen ember lehetett, akit feltehetően vadászat során egy csimpánz vére fertőzhetett meg. A SIV (a HIV főemlősöknél előforduló formája) az emberi szervezetbe kerülve mutáción esett át, amely a HIV megszületéséhez vezetett. Az AIDS megbetegedések száma folyamatosan nő, mostanra elérte a 40,3 millió beteget. Csak 2005-ben legalább 5 millióan fertőződtek meg. Az orvostudománynak köszönhetően a HIV ma már nem jelent egyet a halálos ítélettel. Modern terápiákkal hosszú évtizedekkel megnövelhető a beteg élettartama.
Ismertebb és hozzánk közelebb eső betegség még az ebola, ami általában Afrikában jelenik meg. Belső és külső vérzést és magas lázat okoz, 53-88 százalékban mérik a túlélését, ami valljuk be nagyon csekély esély. 1976-ban volt az első járvány és azóta több, mint 30 kisebb-nagyobb helyi járvány tört ki, melyek közül a 2014-es kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot. Talán az internetnek és a felgyorsult információközlésnek köszönhetően. Bár az ebola áldozatainak eddigi száma meg sem közelíti a legnagyobb járványokét, a halálozási arány magassága miatt mindenképp előkelő helyet foglal el az emberi járványok történetében.
Az előadás felénél újra szóba került a Koronavírus, aminek kapcsán az emberi reakciókat is elemezte a történész. Fertőtlenítés és karantén az egyik alapvető dolog, ami egészségügyi része lehet ilyenkor a reakciónak. De természetes jelenség ilyenkor a félelem is, amikor felhalmozzák az emberek a tartós élelmiszereket, fertőtlenítőket. Ezt sajnos városunkban is tapasztaljuk mostanában. Záró gondolatként Pécsi Tibor három bibliai idézettel bátorította a közönséget, amivel reményt öntött azokba is, akik félnek a járványokról.
Leave a Reply