Egészségünk fenntartása érdekében korosztálytól függetlenül sportolnunk kell, legutóbb az úszást vettük górcső alá, valamint annak pozitív hatásait szellemi és testi egészségünkre. Most a kerékpározást vizsgáljuk meg minden aspektusából.
Honnan ered a kerékpár?
Az első izomerő segítségével hajtott kerékpár Karl von Drais német báró nevéhez fűződik. Ő először egy szilárd vázhoz rögzített kerekeket, majd idővel elkezdte finomítani a közlekedési eszközét. Az első kereket irányíthatóvá, kormányozhatóvá tette, majd jött a többi fejlesztés. Négy év tökéletesítés után már új kormányszerkezettel rendelkezett Drais kerékpárja, és állítható volt az eszköz ülésmagassága is. 1817-ben az újságok is elkezdtek foglalkozni a kétkerekűvel. Ekkor még a legtöbben cinikusan álltak az újításhoz, ám pár hónap leforgása alatt Angliában és Franciaországban már futótűzként terjedt a kerékpár híre. Drais 1817. július 12-én egy óra alatt 16 kilométert tekert le, ami az akkori postakocsiknál is jóval gyorsabb előrehaladást jelentett, a dátumot pedig a kerékpársport évfordulójaként tartják számon.
A magyar kerékpársport kezdetei
Magyarországon 1878-ban lehetett látni először olyan kerékpárt, amelyet már lábbal lehetett tekerni. Igazán azonban akkor kezdett elterjedni, amikor megjelentek az első alacsonyabb kerekű, modern szerkezetű járművek. 1881 augusztusában egy budapesti vendéglőben gyűlt össze a kerékpározók közössége, hogy az idegen hangzású kifejezések (velocipéd, bycicle, boneshaker – csontrázó) helyett megfelelő magyar szót válasszanak az új sport számára. A vasparipa és a kerékpár szó közül kellett választani. Végül utóbbi mellett voksoltak a legtöbben, így az vált a hivatalos elnevezéssé, amit 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia is felvett szótárába.
A kerékpározás ma Magyarországon
A bicajosok több kategóriáját különböztetjük meg. Van, aki munkához használja, de van olyan, aki sportágként űzi a kerékpározást. Más pedig éppen a szabadidejében pattan kétkerekűre. A kerékpárhasználat tekintetében országunk Európa élmezőnyében helyezkedik el. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint, a teljes lakosság 22 százaléka használja aktívan a környezetre nem káros közlekedési eszközt. Ugyanezen felmérés szerint csupán Dániában és Hollandiában tekernek többen a magyaroknál az EU-n belül.
Okok a kerékpározás mellett:
1. Segít egészségünk megőrzésében – A kerékpározás javítja a fizikai teljesítőképességünket, erősíti a szív- és vérkeringési rendszerünk működését, ráadásul kíméli az ízületeket. Segíti az agyműködést, mivel a kardiójellegű mozgás hatására több oxigén jut az agyba, így javulhat a memória és csökken például az Alzheimer-kór kialakulásának az esélye.
2. Óvjuk a környezetet – Földünk szempontjából sokkal egészségesebb az autók, vagy egyéb kipufogógázt kibocsátó közlekedési eszközök helyett kerékpárral járni.
3. Boldogabbak leszünk – A mozgás növeli az agyban az endorfin szintet, így az általa létrejött kellemes érzést természetesen a kerékpározás is előidézi. Nyilván az is örömmel tölti el az embert, ha látja, hogy formálódnak az izmai, vagy sikerül leadni néhány kilót.
4. Gyönyörű helyeket fedezhetünk fel – Magyarországon egyre több bicikliutat építenek, így egy-egy nyaralási helyszínre akár kerékpárral is el lehet jutni, nem is beszélve arról, hogy többet lehet látni a nagyvilágból, mint autóban ülve.
+1 érdekesség – Óránként akár 500 kalóriát is el tudunk égetni. Viszonyításképpen 500 kalória megegyezik 250 gramm zsírosabb steakkel, vagy egy nagy belga gofrival, amin fél teáskanál malátaszirup van. Ha tehetjük, pattanjunk biciklire, mivel egészségünk megfizethetetlen.
BD
Leave a Reply