Információk szerint a jövő heti utolsó kormányülésen születhet végleges döntés az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről. Ha a kabinet jóváhagyja Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatát, mintegy 180-200 milliárd forintos forrásból két részletben 2023 és 2024 elején nőhet a bérük. Mivel az előzetes sajtóhírek ellenére nem látják a jogszabályi rendelkezését a szakdolgozói béreknek, az új bértáblák nem jelentek meg, illetve nem kaptak tájékoztatást a konkrét béremelésekről, azok ütemezéséről, a dolgozók egyre bizonytalanabbak és a szakmaelhagyás naponta érzékelhető.
Mi vezetett idáig?
Október végén látott napvilágot az egészségügy átalakításáról szóló kormánytervezet, mely nagy felháborodást váltott ki a dolgozók és a szakmai szervezetek körében.
A tervezet szerint teljesítménytől függően, 20 százalékkal csökkenhet az orvosok, ápolók bére, a munkáltatói jogokat a centrumkórházak gyakorolnák, a dolgozók munkaszerződése változó telephelyre szólna, így oda vezényelhetnék őket, ahol éppen szükség van rájuk, azaz akár napi három órás utazásra is kötelezhetnék őket. A jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne, a városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket. A központosítás következményeként kórházi osztályok, szakrendelések szűnhetnének meg a társkórházakban, vagyis a megyei centrumkórházba irányítanák a betegeket. A tartós ápolásra szorulók ellátását és az ahhoz tartozó infrastruktúrát átadnák a szociális szférának, tehát a kórházakban működő ápolási osztályokat az idős betegek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák. A tervezetben szerepelt továbbá, hogy az 1200 főnél kisebb körzeteket 2028-ig megszüntetnék és Budapest kivételével, az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bíznák az orvosi ügyelet megszervezését, így a feladat ellátását jövő év júliusától az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. A dolgozók és betegek számára számos bizonytalanságot rejtő intézkedéseket a régóta várt béremelésbe „csomagolták”, mely szerint az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, a diplomásoknak 55 százalékos emelést javasolnak.
Az egészségügy átalakításáról szóló csomagról a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleményében kifejtette, hogy nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig 20 százalékkal csökkenthetők. Aggályaik között szerepelt továbbá, hogy egyes rendelkezések további felmondásokhoz vezethetnek, amely az eleve szakemberhiánnyal küzdő egészségügyben veszélyeztetné a biztonságos betegellátást.
A törvénnyel kapcsolatban a szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szerint az egészségügyi ellátórendszer megváltoztatására irányuló tervezet súlyos károkat fog okozni az egészségügyi munkavállalók és a betegek számára is.
Hiába kongatta a vészharangot a MOK és kérték a szakszervezetekkel, illetve a szakmával történő szélesebb körű egyeztetést, a törvény benyújtásra került, melynek elfogadását 18 órás vita előzte meg, melyben az ellenzéki képviselők egész éjjel tartó felszólalásokkal próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy miért tartják elfogadhatatlannak a kormány egészségügyi átalakítási terveit.
A törvényt 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal az év utolsó ülésnapján végül elfogadta az Országgyűlés.
Az elmúlt napokban látott napvilágot a hír, hogy a küldöttgyűlés összehívását kezdeményezte a MOK, emellett 4500 orvos nyilatkozott arról, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. A válaszadók kb. harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik.
December közepén levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), melyben leírják, hogy az előzetes sajtóhírek ellenére nem látják a jogszabályi rendelkezését a szakdolgozói béreknek, az új bértáblák nem jelentek meg, illetve nem kaptak tájékoztatást a konkrét béremelésekről, azok ütemezéséről, ezért a FESZ aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyre több munkavállaló él az önként vállalt szerződések felmondásával, a szakmaelhagyás naponta érzékelhető.
Választ még nem kaptak, miközben egyre nő a feszültség és bizonytalanság az egészségügyi szakdolgozók körében. Egészségügyi dolgozók által megosztott információk szerint félő, hogy a kormányzati ígéretekkel ellentétben mégsem lesz januártól a beígért béremelés az egészségügyi szakdolgozóknak, sőt, bizonyos pótlékok (ágazati pótlék, ágy melletti pótlék, egyéb veszélyességi pótlékok) is megszűnhetnek jövő évtől.
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke elmondta, hogy a közelmúltban többször is egyeztettek Takács Péter államtitkárral a bérfejlesztésről, bíznak benne, hogy a januári, a korábban már jelzett 10 százalékos orvosi béremeléssel együtt megkapják szakdolgozók is a maguk első lépcsőjét. Enélkül ugyanis a szakdolgozók jelenlegi 27 százalékos béraránya 22 százalékra esne az orvosokéhoz képest.
Hogy lesz-e szakdolgozói béremelés januártól és az mekkora mértékű, legkorábban a február havi bérpapíron biztosan kiderül.
Leave a Reply