Fazekas István, vagyis ahogy a környékbeliek gyakran emlegetik, Pista bácsi máig jó egészségnek örvend, gondozza a ház körüli nagy kertet, ágyásai katonás rendben kacsintgatnak az érkező felé. Zöldségektől és virágoktól teli udvarába élmény betérni – derült ki június 14-én az önkormányzat munkatársai számára is, amikor felkeresték a szépkorú férfit, hogy népes családjával együtt köszöntsék 90. születésnapja alkalmából Mátyás király utcai otthonában.
Az ünnepeltet dr. Horváth József alpolgármester és Péntek Magdolna, az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájának vezetője látogatta meg, hogy ajándékkosárral és miniszteri oklevéllel lepjék meg a jeles napon. Az alpolgármester felidézte Pista bácsi életének legjelentősebb pillanatait is, amit a család apraja-nagyja érdeklődve hallgatott.
A méltatásból kiderült, hogy az idős úr 1929. június 14-én Mezőgecsén látta meg a napvilágot a család első gyermekeként. A település akkoriban még Csehszlovákiához tartozott, ma Ukrajna része. Az édesapja vincellér (a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy – a szerk.) volt, a főszolgabírónál szolgált.
Pista bácsi hat elemit végzett, mire befejezte az iskolát, kitört a második világháború. Az édesapja is elment a frontra, így ő vette át a helyét. Majd amikor az oroszok elkezdték összeszedni a fiatal fiúkat katonának, ő inkább elszökött és átjött Magyarországra.
Beregsurányban lakott rokonoknál egy ideig, majd Vásárosnaményban dolgozott napszámosként. A háborút követően Csalótra kellett mennie dolgozni az Állami Gazdaságba, ott ismerte meg a feleségét is, akivel 1950-ben házasodtak össze.
Neje rokonai hívták el őket a Dunántúlra, mert ez gazdagabb vidéknek számított, jobb volt az élet. Több gazdaságot is megnéztek a környéken, de a beréndi major tetszett meg Pista bácsinak, ezért ideköltöztek. 1958-ban házhelyeket hirdettek a faluban, a lehetőséggel a házaspár is élt, így tudtak elkezdeni építkezni 1961-ben.
Pista bácsi a major után nehezen tudta megszokni a gyárakat, több helyen is dolgozott (Üveggyár, Erőmű). Munkahelye mellett a szabadnapokon is eljárt dolgozni kőművesek mellé.
A párnak négy gyermeke született, ami előrevetítette a későbbi tényt, hogy gyermekáldásokban nem lesz hiány a családban. A felesége 2011-ban halt meg. Mária lánya minden nap látogatja, főz rá. A szomszédok is figyelemmel kísérik. Az ünnepelt most már öt unokával és kilenc dédunokával büszkélkedhet. Pista bácsi rajong a gyerkőcökért, elmondása szerint ők tartják életben, csak azt sajnálja, hogy rokonainak többsége messze él, így ritka alkalom, hogy az egész család össze tudjon jönni. A 90. születésnap viszont különleges volt számára minden bizonnyal.
Leave a Reply