A talaj felmelegedésével nagy számban jelentek meg a májusi cserebogarak lárvái a földben. Ezek az apró pajorok, csimaszok, három évig fejlődnek a földben, ahol jelentős károkat okoznak, de kifejlett állapotukban is problémát jelentenek. Védekezni sajnos nem nagyon lehet ellenük. Gyakran összekeverik a cserebogár lárváit más pajorokkal, ezért figyeljünk, ha megtaláljuk őket: a látszat csalóka lehet.
Egy solymász ismerősöm mondta, hogy gyakran hallja, hogy ha valaki egy nagyobb madarat lát, akkor az biztos sas. Valahogy így vagyunk a cserebogár lárvával is. Ha találunk egy fehér színű, földben élő, talajlakót, az csak a cserebogáré lehet, és azonnal ki mondjuk rá a halálos ítéletet. Pedig több rovarfajtának is van hasonló lárvája, ami nem okoz gondot a kertünkben. Kétségkívül a legkárosabb a májusi cserebogár pajorja. A Kárpát-medencében 81 rendkívül változatos alakú és nagyságú cserebogár faj fordul elő, amelyek nagy része kárt tehet növényeinkben.
A lárvák a talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak. A legkárosabb az idős egyed. Ennek már hatalmas étvágya van és előszeretettel rágja el a dédelgetett kultúrnövények gyökereit. Nagyon kedveli a saláta és a szamóca gyökerét, de nem veti meg a burgonyát sem. A pajorok korát a fekete fejének méretétől a fejtokról tudjuk megállapítani. Az első évben 2-3 mm, a második évben 3,5-5 mm, míg a harmadik évben már 6-7,5 milliméterre is megnőhet.
Sokszor hallani, hogy a komposzt átrostálása után mennyi „cserebogár” lárvát találtak. Pedig az lehet a rózsabogár, vagy a védett szarvasbogár lárvája is. Az avatatlan szemnek valóban hasonlóságot mutatnak, de fontos tudnunk, hogy bármennyire is hasonlítanak egymásra, másféle tevékenységet folytatnak lárvaállapotuk során, és később is. Ha egy komposztdomb átforgatása közben találkozunk ezekkel az apró, kifli alakban görbült fehéres lárvákkal, biztosak lehetünk benne, hogy rózsabogárral van dolgunk és nincs semmi okunk aggodalomra, sőt örüljünk a kedves komposztáló társaságnak! Ha azonban burgonya felásása közben találunk hasonló lárvákat és rágásnyom is látszik a gumókon, akkor sajnos cserebogár csimaszba botlottunk.
Az ártalmatlan rózsabogár (Cetonia aurata) nem jelent veszélyt kertünk növényeire, hiszen nem rág leveleket, hanem nektárral és virágporral táplálkozik. Főleg a nagyobb virágokat, mint a rózsát, pünkösdi rózsát kedveli, és inkább nappal aktív. Lárva korában is kizárólag korhadó növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik és nagy szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában, komposztálásában. Ha tehát kerti munkálatok közben pajorral találkozunk, érdemes megállni egy pillanatra és tanulmányozni, hogy melyik állattal is van dolgunk.
A rózsabogár-lárva teste egyenes vagy kiflialakban görbült, teltebb, mint a cserebogár csimasz. Figyeljük meg a lábait, három pár lába barna, és jóval rövidebb, mint káros társáé, valamint, ha lapos felületre helyezzük, akkor a hátán lévő szőrökön kúszik és nem a hasi oldalán mászik előre. A szarvasbogár lárvák felismerésében könnyebb dolgunk van, ezek kizárólag keményfa korhadékában élnek, és fejlődnek. Élő fát nem károsítanak. Kifejlett állapotban a hímek két hétig, a nőstények egy hónapig élnek. Semmivel nem táplálkoznak, a hím hatalmas rágóival nem is tudna enni, az csak verekedésre alkalmas. A nőstény is csak a fák kifolyó nedveit nyalogatja, hogy folyadékhoz jusson.
Összegezve: a látszat, néha csal. Mivel idén az enyhe tél kedvezett a kártevőknek, jövőre, ha szárnyat bontottak, jóval nagyobb rovarnépességre és ennek megfelelően nagyobb rovarkártételre számíthatunk.
Leave a Reply