#választás2022 Mintegy negyven ember gyűlt össze a bakonygyepesi művelődési ház nagytermében a rendezvényre. Többen kilátogattak a városból is, jó érzékkel nem jött el viszont a település „sztaroszátja” (szokjuk ezeket a keleti eredetű szavakat! – L.S.) – (vezetője – a szerk.), pedig a fórum végén elhangzott kérdések zöme inkább hozzá szólt volna, mintsem az est díszvendégéhez. A prédikátor pedig nem volt más, mint a körzet leendő (?) megbízottja, a Brüsszelt és a hadak útját megjárt Navracsics Tibor, aki bevezetőjében bőven ecsetelte az Orbánét megelőző kormányok bűneit.
Mint megtudhattuk (bár szöveghűen ez nem hangzott el) a 2007-ben kitört, a világon New Yorktól Tokióig végigsöprő világgazdasági válságot a Gyurcsány- (és Bajnai) kormányok idézték elő, és a korábbi miniszterelnök nagy bűne az Öszödön elhangzott beismerő vallomás is, amire azóta sem volt képes a politika egyetlen meghatározó alakja sem.
Ezen az estén az is kiderült, hogy szárnyal a magyar gazdaság, Európában a legjobb eredményeket produkálva, hét százalék fölötti a növekedés. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy az infláció ennél is magasabb, de hát ne játsszuk el a kocaközgazdászt…) „Annak idején nőtt a szegénység” – hallhattuk – csak hiányzott az állítás másik fele, hogy „ma pedig annál is nagyobb”. Kinevették Orbán Viktort, mert egymillió új munkahelyet ígért és lám, mi lett belőle… Valóban, bár hívei közül sem mindenki dolgozott ezen állítás szellemében (a Prédikátor legalább kilenc mínuszt „tett hozzá” – akkor még nem mediaworks-ös, csak „sima” naplós kollégákat) a terv sikerült. Közben pár százezren elmentek nyugatra szerencsét próbálni, de még így is bejött a számítás.
Az egész bevezetőből lejött, hogy az átlag választó szellemi színvonala (a szakirodalom szerint) a nyolc éves gyerekével vethető össze, de kissé kínos volt hallgatni, hogy ezen az estén ennél alacsonyabbra sikerült helyezni a mércét.
Időnként lóugrásokban haladt az előadó (kevés hangsúlyt fektetett 2012-es igazságügy-miniszteri pályafutása talán legnagyobb tévedésére), de erősen hangsúlyozta azt, hogy az Euro bevezetése azért nem jött el, mert „Orbán nem akart hazudni az őt bujtogató Barrosonak” a költségvetési hiány mértékét illetően. (Azt hiszem, ezen a ponton kezdtem tanulmányozni a kultúrház repedező mennyezetét, de a vakolat kitartott. Mintha a hiányt egyszerű bemondásra meg lehetne állapítani, és az Eurostat munkatársai egyebet sem csinálnának, mint sorra kérdeznék Európa miniszterelnökeit, hogy „mit írjunk ebbe a rubrikába, excellenciás uramék”?)
Mielőtt valaki rám sütné, hogy vitriolba mártott klaviatúrával rovom ezeket a sorokat, igyekszem leszögezni, hogy távol álljon tőlem nagyobb ferdítés szándéka (mint az est előadójáé), tudom megüthetem a bokámat, ha nem is most, hát majd akkor, ha a Fidesz mindent visz, de az még odébb van. Amúgy, ha valaki hiteles beszámolóra vágyik (vagy inkább neki tetszőre), olvassa el az est összefoglalóját bármelyik mediaworks-ös hírportálon – bár onnan érkező kollégát nem észleltem Bakonygyepesen.
Navracsics mentségére legyen mondva, hogy az Ukrajna lerohanását célzó orosz behatolással kapcsolatban végre kormányoldalról is elhangzott az „agresszor” kifejezés (lelke és karrierje rajta), de nem nevezhető szellemi csúcsteljestíménynek tőle, hogy kicsivel később arra célzott, hogy az ellenzék sürgeti magyar katonák Ukrajnába küldését. Tudjuk, hogy ez szemenszedett butaság, de szerintem a jelölt is tudja, viszont mondani kell, de egy ilyen ökörség csak akkor terjedhet el gyorsan a fidesz-szónokok között, ha az a Habony-féle kommunikációs stáb utasítása. Csakúgy, mint az, hogy mi mindent állítottak le a szocialisták 2002 után és amit elkezdtek, az is kudarcba fulladt. (Hogy miért is, azt fedje jótékony homály.)
Ne vesszünk azonban el a részletekben – bár az ördög azokban lakozik – térjünk át arra, hogy mit is kíván parlamentbe küldendő képviselőitől a magyar nemzet Bakonygyepesen akkreditált része. Erre Fülöp Zoltán, a Fidesz ajkai elnöke is kíváncsi volt, aki egyébként rendkívül korrekt módon látta el a házigazda szerepét a fórum során.
Az első felvetés (Peternics Mihályé) az volt, hogy Magyarpolányból Ajka felé haladva a közlekedési lámpát takarja egy útvonaljelző tábla, ami nyilvánvalóan a „KPM” vagyis a Magyar Közút Nonprofit Zrt. belső működési zavaraira utal. Ezen sürgősen változtatni kell. Többen kifogásolták – például Áment Márton -, hogy a rendszerváltás óta téma, de nem látszik előrehaladás a 8-as számú főközlekedési út fejlesztésében. Erre a főszónok azonnal válaszolt is: már csak hat (egy közbeszóló szerint csak négy) évet kell kibírni, mert erősen készülnek a vázlatok a tervezők asztalain (azt már csak én teszem hozzá, hogy harminc év alatt ez nem tűnik jelentős előrelépésnek, alapos lehet a gyanú, hogy ez még a következő kampánynak is a témája lehet.)
Németh Zoltán helyi lakos ezzel összefüggésben az Ajka városán áthaladó kamionforgalom elterelését szorgalmazta, másodsorban pedig egy, a Magyar Posta tulajdonában álló épület rendbetételét szorgalmazta, akár helyi erők bevonásával, civil összefogással is. A szóban forgó objektum ugyanis úgy néz ki (enyhén szólva), mint egy „nagyon lerobban épület”. (Vagyis romos – a szerk.) De van másik épület is Gyepesen, ami állami tulajdonú, és szintén az összedőlés határán áll. Elsősorban a szomszédok életét ez jelentős mértékben megkeseríti.
-Utánanézünk – jelentette ki válaszként Navracsics Tibor.
Török Istvánné azt kifogásolta, hogy a tíz éve felújított – amúgy jó állapotú – katolikus templomról, a hívők „otthonáról” kívül-belül hullik a vakolat. (Ami nyilván kivitelezési hibára utal, az egyház lelke rajta.) Kormányzati segítség kellene a rendbetételéhez.
– A falu adományaiból újult meg és most siralmas állapotban van – panaszkodott Törökné, nyilvánvalóan a hívők nevében, aki azért jött el, hogy mindezt elmondja a képviselő-jelöltnek. Navracsics Tibor biztosra ígérte segítségét, mint ahogyan a nemrégiben tüzet fogott tósokberéndi templom esetében ez már sikerült is neki. Mindezt tiszta pályázati úton, hiszen a kormánynak és a főegyházmegyének is vannak olyan pályázatai amelyekből lehet forrásokat kinyerni.
– Majd beszélek Zolival – kerekítette le a polémiát az előadó, nyilvánvalóan a szomszédos körzet „kegyurára”, Kovács Zoltánra célozva, akinek a pozíciói arrafelé évtizedek óta megingathatatlanok. Válaszát azzal egészítette ki (isten ments, hogy „függetlenségre” buzdítsa a helyieket!), hogy könnyebb lenne támogatást elnyerni, ha Bakonygyepes önálló település lenne. (Itt a szónok vélhetően a Magyar Falu programra célzott.) Ugyanakkor a jelenlegi pályázati rendszer – megszüntetendő – hiányosságának nevezte, hogy a Magyar Falu és a Modern Városok program között éppen az Ajkához hasonló méretű településeknek nincs karakteres pályázati lehetőségük. (Bár biztató ígéretek már vannak.) Egyelőre csak eseti jelleggel sikerül támogatásokat szerezni (lásd ajkai Csónakázó tó és Fekete István iskola felújítása).
Itt újra Németh Zoltán következett, aki amiatt aggódott, hogy Ajka egészségügyi ellátása leépülőben van. Erről szeretne többet és biztosat hallani. (Nyilvánvalóan nem követi nyomon a helyi lap, az Ajkai Szó értesüléseit, de a „tiszta forrásból” merítés szándéka elismerésre méltó – a szerző)
Az előadó megnyugtatta, hogy egy ekkora település kórháza egy főközlekedési út mellett nem aggódhat a jövőjéért. Voltak, akik megpróbáltak politikai haszonszerzés céljából azt állítani, hogy „bajban van a kórház”. (Pedig még ezt alátámasztó szakmai anyag is készült a döntéshozók számára – a szerző) „de egyetlen perc sem volt olyan, hogy az ajkai kórházzal kapcsolatban akár kérdésként felmerült volna, hogy más is történhet vele a fejlesztésen túl”.
Szóval, nincs itt semmi látnivaló.
(Itt egy apró pengeváltás következett a tudósító és a fórumgazda között, de erről majd később.)
A már korábban a közlekedési tábla miatt (is) aggódó Peternics Mihály az ukrán-orosz háborúról kérdezte a képviselő-jelölt véleményét.
Navracsics egyértelműen a béke mellett tette le a voksot, amire törekednünk kell.
– Van, aki csapatokat, magyar katonákat is akar küldeni arra a területre – jelentette ki N. T., de innen már nyilvánvalóan a Habony-féle féknyúz gyártás hálójába került, amibe muszáj volt beleesnie. (Ld. fentebb!)
– Humanitárius segítséget minden mennyiségben, de fegyvert és katonát nem – jelentette ki a pacifista közvéleményhez csatlakozva, és elhatárolódva a nem létező törekvésektől.
A tudósító itt tanulmányozta másodszor is hosszasabban a terem mennyezetének aggasztóan táguló repedéseit.
Kérdésre válaszolva a képviselő-jelölt elmondta, hogy a fiatal generációk helyben maradása elsősorban a helyi felsőoktatás fejlesztésén múlik és mint a Pannon Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke azért dolgozik, hogy a városban elérhetők legyenek felsőoktatási kurzusok és ez a folyamat (az emelt szintű matematikai előkészítővel) már el is kezdődött. Ez hosszabb távon segíthet az ajkai munkaerő-hiány enyhítésében is ha helyben maradnak a kiművelt fiatalok.
Mivel a kérdés a rekreációs lehetőségek bővítésére is vonatkozott, mint helyben tartó erőre, Navracsics Tibor örömmel jelentette be, hogy csaknem félmilliárd forintot sikerült előteremtenie és átadnia a városnak a Csónakázó-tó hínártalanítására és ez is igazolja, hogy nem ideológiák mentén gondolkodik, hanem valóban szövetséget ajánl a városnak, mint ahogyan azt a kórházi sajtótájékoztatón tavaly decemberben is jelezte.
Fülöp Zoltán a gondolatot folytatva azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy tavaly egymilliárd forinttal „köszönt be” Navracsics Tibor az ajkai önkormányzathoz – amivel megoldható a tó és környékének rendbetétele – azóta ezt újabb 300 millióval sikerült megtoldania, ami a bódéi településrész múzeumi negyeddé alakítását indíthatja el.
Ezen túlmenően Fülöp Zoltán dicsérte Schwartz Béla polgármester törekvéseit a város turizmusának fellendítésére. Az idegenforgalom erősítését a város ipari-gazdasági alapjainak esetleges gondjai esetére is jó menekülő útvonalnak nevezte. Ebbe a sorba illeszkedik bele a csingeri kerékpárút fejlesztés, ami a Káli-medence irányából biztosítana összeköttetést a Balatonnal és ide sorolandó szerinte a hamarosan Ajkán megépülő Mc’Donalds étterem is. Nem különben a Torna-patak revitalizációja, melynek során megújul a patak medre és környéke a körforgalomtól egészen a Pénzes-hídig. Csak ez utóbbi négymilliárd forintot igényel és jelenleg öt pályázat részét képezi. A Fidesz városi elnöke (és önkormányzati képviselő) szóba hozta azt is, hogy a kormánybiztos jelentős ipari vállalkozásokat igyekszik letelepíteni a Főnix Ipari Parkban és Palkovics László ITM miniszter közeli látogatása is az ő meghívásának köszönhető. Ez az esemény kiváló alkalmat ad majd arra, hogy az ipari parkban már működő vállalkozások vezetőivel találkozhasson a tárca vezetője. Mindez a jelölt óriási kapcsolati tőkéjének köszönhető („Veszprém-Budapest-Brüsszel- Strasbourg”), amit kár lenne nem kihasználni. Fülöp Zoltán megerősítette azt a véleményét is, hogy elképzelhetetlennek tartja egy olyan stratégiai egészségügyi központ, mint az ajkai kórház leépítését. A jelen lévő sajtónak is mondta, hogy ezek politikai dezinformációk. (Megjegyzem, mi mindig igyekszünk az aktuális helyzetről hitelesen beszámolni. Ha a kórház tervezett leépítéséről kapunk írásos információt, akkor arról. Ha a kormány változtatja az álláspontját, akkor arról… És ez a jövőben is így lesz – L. S.)
Ezt követően a hallgatóságból többen felvetették a családi házas területen működő zajos-piszkos üzemek működését. Ez önmagában akkora falat, hogy erre a témára még a közeljövőben külön cikkben visszatérünk.
Az ezután beállt „kérdéscsöndben” kihasználva az alkalmat, megkérdeztük, hallhatnánk-e többet a Magyar Falu program és a Modern Városok program, mint két szék között a pad alatt vergődő Ajka méretű, járási székhelyek jövőbeli finanszírozásáról. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban biztató jövőképpel állt elő, az ilyen nagyságrendű városok is számíthatnak támogatásra. Ezt követően arról is szó esett, ki mennyire konstruktív avagy destruktív, de ezt nehéz lenne röviden összefoglalni, álljon itt az ezt a részt rögzítő videofelvétel.
Puskás Károly csatlakozva egy korábbi témához, felvetett, hogy a város többi részén is léteznek gerilla ipari parkok – egy helyen még óriáskerekeket is gyártanak –, miközben a hivatalos park kong az ürességtől. Ez ügyben is lépnie kellene a városnak valamit, mert nem mindenhol létezik rendezési terv.
A fórum vége felé közeledve Török Istvánné kérdezte, van-e stratégiája a városnak az idős emberek elhelyezésére alkalmas szociális intézmények létesítéséről. Fülöp Zoltán őszintén elmondta, hogy voltak ilyen tervek (az AVÉP részéről), amelyek azonban sajnos érdeklődés hiányában (nem volt rá kereslet) meghiúsultak, a város a jövőben valószínűleg inkább az otthoni ellátást támogatja.
Egy úriember az Üveggyár sorsáról érdeklődött. Fülöp Zoltánnak ezzel kapcsolatban sem volt jó híre, mivel a tulajdonos elzárkózik mindenféle együttműködés elől (bár kérdés, valóban Várszegi úr-e a tulajdonos, vagy egy Luxemburgban bejegyzett befektető cég, aminek egyik tulajdonosa talán Várszegi valamelyik cége – L.S.)
A város hiába tett kísérletet a terület megvásárlására, annak sorsa egyelőre bizonytalan. A múzeumnak helyet adó kastélyépületet azonban mindenképpen meg kellene vásárolnia a városnak. Azokból a pletykákból pedig, hogy a volt (mostanában rekultiválódó) üveggyári területen kínai pláza, vagy buszpályaudvar lesz, egy szó sem igaz. Az is tény, hogy az önkormányzatnak módjában áll megakadályozni, hogy ott „bármi” megépülhessen, bárminemű fejlesztés csak az önkormányzat hozzájárulásával történhet meg.
Végezetül Navracsics Tibor elmondta, hogy azért tanácsolja, hogy rá szavazzanak, mert akkor az ajkaiak elképzeléseit fogja képviselni az országgyűlésben. Latba vetve kapcsolatait és lehetőségeit Ajka, Ajka környéke, illetve választókerület más településeinek érdekében.
Lékó Sándor
Leave a Reply