A batáta, vagy más néven édesburgonya egyre népszerűbb hazánkban is. Gumói tele vannak vitaminnal, sokkal egészségesebb, mint a burgonya. A gumója is különbözik a burgonyától, a batáta gumója valójában gyökér, míg a burgonyáé módosult szár. A hazai kereskedelemben leginkább fehér, narancssárga és lila húsú fajták kaphatók.
A narancssárga húsú fajták sok karotint tartalmaznak, ami az A-vitamin képződéséhez kell, a lila fajtákban pedig sok az antocián, ami antioxidáns hatásánál fogva segíti a szervezetet a szabad gyökök elleni védekezésben. A burgonyával ellentétben egyetlen batáta is elég lehet a szaporításhoz, ami egy család számára megtermelheti a szükséges mennyiséget. Mindez, hogyan lehetséges? A batátát nem gumókról szaporítjuk, hanem dugványokkal.
De hogyan is lesz nekünk ilyen dugványunk? Ehhez a batáta gumót hajtásra kell bírni. Ezt úgy érhetjük el ha kettévágunk egy kifejlett példányt és a vágott részével lefelé fordítva egy pohárba vízbe állítjuk. Én bébiételes üvegeket használtam. A gumóba három helyre fogpiszkálót szúrtam így biztosítva azt, hogy az ne merüljön el és legyen hely a gyökereknek. Mivel trópusi növényről van szó ezért a szoba legmelegebb, legnaposabb helyére állítottam egy ablakba. Kíváncsian nézegettem mindennap és legnagyobb meglepetésemre már harmadik nap megjelentek a kis gyökérkezdemények, és egy hét után már egy kis hajtásképződés megindulását is felfedeztem rajtuk. Közben mindig pótoltam az elpárolgó víz mennyiséget. Akinek nincs elég meleg helye a csíráztatáshoz az egy nejlonzacskó segítségével tudja biztosítani a gumóknak az ideális meleget és a megfelelő páratartalmat. Ennél a megoldásnál fontos a szellőzés is, amit a nejlonra vágott lyukakkal érhetünk el.
Az ideális körülmények között tartott batáta gumókon kb. 2-3 hét elteltével megkezdődik az erőteljes hajtásképződés, és ezt követően mintegy 3 hét múlva a levelesedés. Amikor a hajtások 10-15 cm hosszúak, akkor már levághatjuk őket gyökereztetésre.
Egy félbevágott gumóról akár 15 hajtást is lejöhet. A leválasztott hajtásokról az alsó leveleket vágjuk le és csak a legfelső 3-4 levelet hagyjuk meg. A hajtásokat tegyük egy vízzel teli edénybe gyökereztetés céljából, de akár egyenesen palántázó, földes edénybe is rakhatjuk, ahol kiültetésig még szépen cseperedhet. A dugványokat folyamatosan lehet gyűjteni a gumóról, mivel az újra hajt. A kellő mennyiségű szaporítóanyag megszedése így hetekig is eltarthat.
Az édesburgonya fagyérzékeny növény, ezért kiültetése csak a késő tavaszi fagyok, azaz május közepe után ajánlott, és egészen június végéig ültethető. Eredményesen termeszthető síkművelésben is, de ha kötöttebb a talaj vagy sekély a termőréteg, akkor előnyösebb bakhátban termeszteni.
Leave a Reply