A demokrácia jegyében hívta össze a Fidesz ajkai csoportja azt a sajtótájékoztatót, aminek elsődleges célja Padragkút városrész Ajkáról való esetleges leválásának előkészítése volt, másrészt a Fidesz helyi vezetői ezt a fórumot kívánták felhasználni egy, a helyi sajtót érintő bírálatuk nyilvános megjelenítésére.
A sajtótájékoztató témája a kiküldött meghívó szerint a „maradjunk a demokrácia útján” szlogen volt. A házigazda szerepét Fülöp Zoltán önkormányzati képviselő, a Fidesz városi elnöke vállalta magára.
Padragkút esetleges leválásával indítva kihangsúlyozta, hogy jelen pillanatban egy demokratikus folyamat kellős közepén járunk. Sajnálattal állapította meg, hogy néhány héttel ezelőtt az ügyben a helyi lapban a padragkútiakat sértő vélemény jelent meg. Furcsállta, hogy a többség jól érzékelhető akaratát bíráló írás napvilágot láthat a mindenki által finanszírozott újságban. Ez akadályozza a településrész hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazott akaratát, az elszakadást.
Az őt követő Puskás Károly önkormányzati képviselő ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a a padragkútiak demokratikus módon szeretnének dönteni sorsukról, a maradásról, vagy az elszakadásról. Utalt az 1984-es fordulatra, amkortól Padragkút „politikai döntés” következtében Ajka város része lett. Kifejezte azt a véleményét, hogy az azóta eltelt 38 év nem biztosította a padragkútiak számára a városi lét és a kertvárosi környezet előnyeit. A településen önállóságot biztosító szolgáltatások működtek és a településrész önállóan is meg tudott élni. Ma azonban hiányzik az itt élőknek a gyermekorvosi szakrendelés, a fogászati szakrendelés, általános iskola, gyógyszertár, ruházati- és műszaki bolt, illetve a közösségi közlekedés is „érdekesen alakult napjainkra”, sőt mozi sincs. Mindezekért a túlzott centralizációt okolta, ami a jelenlegi városvezetés elhibázott koncepciója.
Alapvetően a szolgáltatások távolsága zavarja az itt élők komfortérzetét, hiszen például a Tesco-t is csak átszállással érhetik el.
Mindez egy időben az elvándorlás felgyorsulásához vezetett – a mélypont 2011 körül volt -, de ma már ha lassan is, de ismét növekszik a településrész lakosságának létszáma, talán meg is haladja a 38 évvel ezelőttit.
Most ismét előkerült a népszavazás kérdése, de ez a jelek szerint süket fülekre talál a város vezetőinél.
A helyi népszavazást aláírásgyűjtéssel kívánják előkészíteni, amit a Civil Fórum „Padragkútért” Egyesület vállalt magára. Miután a lakosság demokratikus fórumon kinyilvánította leválási szándékát, nyolc fővel megalakult a „leválási bizottság”, amelyik – ugyancsak a demokrácia jegyében – azoknak az aláírását is gyűjti, akik nem kívánják az Ajkától való elszakadást. Puskás Károly hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nem Ajka város ellen irányul, hanem Padragkútért megy végbe. Puskás Károlyékat meglepte, hogy a város vezetése ezek után sem kereste meg a városrész teljes keresztmetszetét képviselő leválási bizottságot a problémák rendezése céljából. Ajka lakosságának 12 százaléka, területének 30 százaléka Padraghoz és Csékúthoz tartozik. A leválás pártiak értik, hogy Ajka az együtt maradást szeretné, de véleményük szerint ezért semmit nem tesz.
A város tehát nem kereste a leválás szorgalmazóit, „ehelyett” a város lapjában megjelent egy markáns ellenvélemény, ami hosszan – Puskás szerint helyenként sértő módon – sorolta a leválás ellen szóló érveket. (Ezt most a képviselő szó szerint idézte.) A végén a felolvasó arra a megállapításra jutott, hogy ez a cikk inkább tükrözi a Ajka város vezetőinek véleményét, mint a padragkútiakét, ráadásul megengedhetetlen, a padragkútiakat lenéző, sértő hangnemben íródott. Puskás Károly azóta is hiányolja a cikk szerzőjének bocsánatkérését – bár azt később elismerte, hogy közvetlenül ezt senki nem kérte tőle, csak Facebook-üzengetések formájában, ami nem nyilvánulhat hivatalos megkeresésnek, hiszen ezen a portálon szűretlenül jelennek meg nem kívánatos, durva, az emberi méltóságot mélyen sértő tartalmak is, ezért nem mindenki képes elolvasni őket.
A képviselő utat arra, hogy ezen és más írások miatt az Ajkai Szó újságírói többen is szót emeltek, majd felmondtak az újságnál. (Puskás Károly szerint „kirúgták őket”, de ha valaki figyelmesen elolvassa a távozók nyilvánosságra hozott „búcsúlevelét”, abban egyértelműen szerepel a munkájuktól való elköszönés.)
A képviselő ezt követően hosszan sorolta kérdéseit, melyekben jobbára értetlenségét fejezte ki a városvezetés magatartásával szemben és visszautasította az Ajkai Szó főszerkesztője által megfogalmazott érveket, valamint az ő általa alkalmazott metaforákat és ritkán előforduló kifejezéseket (amelyeknek azért utána googlizott) próbálta a maga módján (félre) értelmezni. Legvégül még összekeverte a népfelség elvét a demokráciával és befejezte előadását.
Ezt követően ismét Fülöp Zoltán vette át a szót, aláhúzva, hogy a teljes öt tagú Fidesz-KDNP frakció szorgalmazta a mostani sajtótájékoztató összehívását, hogy a padragkútiak felháborodását közvetítse. Felszólította a főszerkesztőt a nyilvános bocsánatkérésre is, a lap ugyanazon részén, ugyanolyan terjedelemben, ahol az eredeti írás megjelent. Nehezményezte, hogy az elmúlt húsz évben soha (ezt megismételte: soha) nem jelenhetett meg a helyi lapban a jobboldal véleménye, viszont hétről hétre megjelennek „Lékó úr” írásai, amelyek a kormányzati intézkedéseket helyi szintre levetítve „mocskolják” az ország vezetőit.
Kérdésre válaszolva Puskás Károly hosszan sorolta a Padragkúton meglévő infrastukturális hiányosságokat, de mélyen hallgatott arról, hogy Ajkának mennyi pénzébe került az elkótyavetyélt ingatanok, utcák és vízelvezető árkok visszavásárlása, a már lezajlott vízrendezés és útépítések, amelyekről a polgármester is elismerte, hogy csak egy folyamat közepén vagyunk, ami sok-sok anyagi forrást és a helyben lakók megértését igényli a következő években. Nem szólt arról, miért szűnt meg az általános iskola Padragkúton, aminek újraélesztéséért sokat tett a város vezetése. Nem szólt arról, hogy a város próbált, de nem tudott ATM automatát telepíttetni a városrészbe és nem talált gyógyszerész vállalkozót sem, aki a kis forgalom „reményében” gyógyszertárt nyitott volna Padragkúton. Nem szólt a bánya terültének rekonstrukciójáról, ahol ma már egy élhető közösségi tér – és kert – van az eddigi romok helyett. Így beszámolója meglehetősen féloldalasra sikeredett, de minden bizonnyal elnyerte a jelen lévő, ugyancsak alultájékozott szimpatizánsok tetszését.
Kérdéssel fordultunk Puskás Károlyhoz is a népszavazás körülményeiről, aki elmondta, hogy „dőreség” lenne azt hinni, hogy a népszavazás kiírásához szükséges 20 százalékot a teljes város lakossága fogja kitenni, most csak a padragkútiak szeretnének saját sorsukról dönteni. De nem hiszi, hogy ez a későbbiekben problémát jelentene.
Megkérdeztük, hol van az a levél, amiben kérték az Ajkai Szó főszerkesztőjét, hogy kérjen bocsánatot írásáért. Kiderült, hogy ilyen megkeresés nem történt, de – Fülöp Zoltán szerint – kár ezen polemizálni, egy főszerkesztőnek „éreznie kell”, mi a teendője ilyen esetekben. Például: „hagyja el ezt a helyiséget úriember módjára”.
A főszerkesztő ennek e kérésnek nem szívesen tett volna eleget, mert még számos előkészített kérdése volt. Például nem értette, hogy a májusban a Fülöp Zoltánnal készített, az Ajkai Szóban és az Ajka TV-ben is közzétett interjú, valamint Navracsics Tibor rendszeres megjelenései a helyi médiában miért nem sorolhatók a „jobboldali” megszólalások közé?
Fülöp Zoltán ezt követően kissé finomított előző megjegyzésén, de továbbra is nehezményezte, hogy a jobboldal 2002 óta nem kap megfelelő teret az ajkai előfizetők pénzéből kiadott lapban. Ami történik az „üdvözítő”, de nem elégséges. Ez nem most megvitatandó kérdés, a lényeg az, hogy a főszerkesztőnek bocsánatot kell kérnie.
- Tehát nem kérdezhetek többet?
- Nem.
A sajttájékoztató – a demokrácia jegyében – itt véget ért.
Leave a Reply