A bányásztársadalom koszorúzással, ünnepi beszéddel emlékezik minden évben Szent Borbálára december 4-én. Az idén a járványveszély miatt az ünnepi rendezvények elmaradtak, de a koszorúk már a szobor talapzatát diszítik. A csingervölgyi lV. Boldog Károly Király Kápolnában a december 6-ai szentmisén emlékeztek meg a jeles napról.
A kápolna egyik oltárképe Szent Borbálát ábrázolja Farkas Imre bódéi festő alkotásán, a falon a nemzeti színű és a vatikáni mellett, bányász zászló is jelzi, hogy ez egy bányászkápolna.
Szent Borbála ünnepe a bányásztársadalom egyik jeles napja, amelyre 1992 óta emlékeznek. Ajkán a város vezetői, a bányász szakszervezetek, közösségek, hagyományőrzők és a bánya egykori dolgozói is tiszteletüket fejezik ki ilyenkor a szent és a bányászok előtt.
Borbála legendája a villámcsapással fonódott össze, ezért olyan szakmák művelői tartják védőszentjüknek, amelyek a tűzzel, a váratlan veszéllyel kapcsolatosak. Borbálát, a 14 segítő szent egyikét a váratlan és készületlen halál elleni oltalmazónak is tekintik. A sújtólég és más váratlan veszély fenyegetettségében dolgozó bányászok ezért is fohászkodtak hozzá a leszállás előtt. Őt tartja védőszentjének a bányász, a kohász, a tüzér, a tűzszerész, a kőműves, az erdész, a hegymászó, az építész. Régen az emberek a zivatar idején, a villámlás, valamint tűzvész idején is hozzá fohászkodtak.
A legenda szerint a lll. században élt Borbála egy gazdag görög pogány ember szép és okos lánya volt, akit apja, Dioszkorusz, mielőtt messzire utazott bezárt, hogy óvja a kérőktől és a kereszténységről. Borbála az apja távolléteben kérte felvételét az egyházközségbe. Az apa, mikor hazatérése után meglátta, hogy a torony két ablaka mellé egy harmadikat is vágatott a lánya a Szentháromság jeléül, haragra gerjedt, lányát meg akarta ölni. Borbála előtt azonban megnyílt a torony fala, és ő elmenekült. Egy pásztor elárulta őt, bíróság elé állították és halálra ítélték. Dühében apja megölte. Az apát azt követően villámcsapás sújtotta.
Leave a Reply