„Tévhitek a nyelvről, avagy mi a közös a fociban, a gyereknevelésben és a nyelvben?” címmel tartott előadást Szentgyörgyi Szilárd egyetemi docens az érdeklődő hallgatóság számára november 28-án a Pannon Egyetem ajkai kampuszán. A megjelentek érdekes tényeket és ismereteket tudhattak meg a magyar nyelv sajátosságairól.
Szentgyörgyi Szilárd úgy véli, hogy van három dolog, amelyben mindenki kompetensnek érzi magát a véleménynyilvánításhoz. Ezek a nemzeti sport (esetünkben a futball), az oktatás és nevelés, illetve a nyelv kérdésköre. Ez annak köszönhető, hogy lényegében mindenki beszél egy nyelvet, köze van az oktatási rendszerhez, és jellemző a nagy érdeklődés a futball iránt. Továbbá általánosságban mindenki a saját tapasztalatait, ismereteit tartja mérvadónak
e három témakörben.
Az előadáson a jelen lévők megismerkedhettek a kis nyelvekkel, és a nyelvek veszélyeztetettségét jelző besorolásokkal. Érdekesség, hogy nem kizárólag a nyelvek mérete határozza meg a besorolást. A szicíliai nyelvet például 5 millióan beszélik, mégis ,kiszolgáltatottnak számít, mivel használata főként otthonra korlátozódik, a közigazgatásban az olasz nyelv van használatban.
A magyar nyelvet is a legtöbb esetben a kis nyelvekhez sorolnák az emberek, a hallgatóságot meglepetten is érintette, amikor bemutatták, hogy a nagyjából 7000 nyelvből a magyar 78. helyen áll a beszélők száma szerint (12.6 millió). A mandarin (kínai) nyelvhez viszonyítva valóban nem tűnik nagy nyelvnek a magyar, viszont sokkal több párezer/pártízezer beszélővel rendelkező nyelv létezik, mint több 100 millió beszélővel rendelkező. Minden nézőpont kérdése. A magyar nyelv nincs veszélyeztetett állapotban, ugyanakkor Magyarországon kívül kiszolgáltatottnak számít a külföldre költözött, illetve a határon túli magyarok esetében.
Az előadás a nyelvek változásának bemutatásával folytatódott. Az előadó elmondása alapján valamennyi nyelv változik az idő előrehaladtával. Szükség is van rá, ugyanis a változás az, ami szavatolja az adott nyelv alkalmasságát az adott korban való használatra. Főként az idősebb korosztály jellemzően meglepetten, sok esetben negatívan ismeri fel a nyelvbe bekerült új szavakat és kifejezéseket, főleg az új jövevényszavakat (pl.: fájl, dizájn, party). Viszont fontos felismerni, hogy eleve jövevényszavak teszik ki a magyar nyelv egy jelentős részét. Ki gondolná a mindennapok során, hogy a kovács, konyha, kolbász, pohár, plafon, vagy akár a kanapé mind jövevényszavak? Emellett régen is voltak olyan jövevényszavak, amelyek idegennek hatottak, és nem illettek a magyar nyelvbe eléggé, azok jobbára ki is koptak, ami várhatóan a jövőben is így lesz.
Végül szó esett a nyelven belüli eltérő nyelvhasználatról. Szentgyörgyi szerint minden nyelvet több változatban beszélnek a használóik, és bár lehet a nyelvnek egyetemesen leírt sztenderd szabályrendszere, az nem jobb minőségű a többi nyelvhasználatnál, csak kitüntetett szerepe van. Erre példa a magyar nyelv esetében a hirös alföldi nyelvhasználat.
A magyar nyelv mindnyájunk közkincse, kultúránk és identitásunk egy alappillére. A nyelvünk változása az, ami lehetővé teszi annak fennmaradását. Tradíció, és modernitás, kéz a kézben.
Leave a Reply