Koncessziós szerződés keretében a Veolia Zrt. látja el 2021. január 1-től 25 évig a város távhőszolgáltatását a hamarosan megkötendő kontraktus alapján. A képviselő-testületi tagok a július 14-i rendkívüli ülésen döntöttek erről és arról is, hogy egyelőre nem kezdeményezik az önkormányzati tulajdonú utcanevek megváltoztatást, mivel erre tapintható lakossági szándék sincs.
Az ülésre készült egyik előterjesztésben olvasható, hogy az önkormányzat évek óta vizsgálja a kötelező közszolgáltatások ellátásának racionális módozatait, és törekszik arra, hogy a lakosság részére a nehezülő gazdasági körülmények ellenére is minél színvonalasabb szolgáltatásokat és ellátásokat nyújtson. A szolgáltatást jelenleg a PRIMER Ajka Távhőszolgáltatási Kft. végzi. Az új üzemeltetőt közbeszerzési eljárás keretében választották ki. A közbeszerzési eljárás június 20-án zárult le. A megadott határidőre egyetlen ajánlat érkezett, amit a VEOLIA Zrt. nyújtott be, amely mindenben megfelelt a feltételeknek. A koncessziós szerződés megfelelő garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a távhőrendszer biztonságos üzemeltetése, korszerűsítése 25 éven keresztül a szakmai befektető által megnyugtatóan folyhasson. A Veolia a koncessziós szerződés aláírását követően a koncessziós díj 22 évre eső összegét, nettó 305 millió 800 ezer forintot az ajánlatának megfelelően megfizeti az önkormányzatnak. Az összeg a 2020-as költségvetésben már szerepelni fog. A távhőszolgáltatási feladatellátáshoz kapcsolódó ingatlanok után a VEOLIA évi nettó 11 millió forint bérleti díjat is fizet. A távhődíjak esetében jelenleg a központi hatósági árszabás érvényes, annak megszűnése esetén a VEOLIA vállalja, hogy a távhőszolgáltatási díjak ármegállapítási alapját képező árképletet a képviselő-testülettel jóváhagyatja, így a testület a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit tudja képviselni. A PRIMER Kft. munkavállalóit sem érheti hátrány, ugyanis a szerződés hatálybalépését követően a munkavállalókat átveszi az új üzemeltető.
Rieder András FIDESZ frakcióvezető kérdése volt, hogy van-e az ár megállapításának tól-ig határa, vagy a koncessziós szerződésben az árképzés módja megfelelően meg van-e fogalmazva. Fülöp Zoltán, a pénzügyi bizottság elnöke azt kérdezte, megjelenik-e a szerződésben a szolgáltatást igénybe vevő 7000 ember érdeke, és van-e lehetőség alternatív fűtési módok bevezetésével a lakosság kiadásainak csökkentésére? Néhány közeli városban vannak a magas beépítésű házakon napkollektorok, az önkormányzat ezek elhelyezését támogatja-e?
Dr. Jáger László címzetes főjegyző válaszában elmondta, hogy jelenleg hatóságilag szabályozott a fogyasztói ár, így a távhőszolgáltatás koncesszióba adása nem érinti az árképzést, illetve önmagában nem okozhat áremelést. A mindenkori szolgáltatónak elemi érdeke, hogy folyamatosan korszerűsítsen, így a költségeit csökkentse. A jelenleg hatályos rendelet a magas beépítésű épületeknél a távfűtést részesíti előnyben. A napkollektor-, illetve napelem rendszer kiépítés olyan magas költségekkel járna, ami nem valószínű, hogy megtérülne.
Schwartz Béla polgármester a szavazás előtt elmondta, hogy a napelemek elhelyezésének felvetése helyénvaló, az energiaköltségek csökkentése a szolgáltató számára is fontos, mert amit nem erre fordít, azt másra költheti. Az önkormányzat a panelprogram meghirdetése után a megkötött szerződésekben igényt tarthatott volna a házak tetejének használatára az 50 százalékos támogatásért cserébe, de ezt akkor nem kérték. Attól, hogy nem a város az üzemeltető, attól még ugyanannyi lesz a szolgáltatás ára. A díjat a kormány állapítja meg, akár emelheti is, de akkor szembe menne saját rezsipolitikájával. Ha árat emel, akkor elárulja a saját rezsicsökkentését, és a szavahihetőségét rontja.
Schwartz Béla szerint Ajka a szerződéssel 305 millió koncessziós díjat és 275 millió bérleti díjat kap egy összegben még az idén, vagyis 580 millió forint kerül a város kasszájába.
Az előterjesztést 10 igen szavazattal (Közösen Ajkáért Egyesület) és 5 tartózkodás (Fidesz-KDNP) mellett fogadta el a testület.
Egy törvényességi felhívást követően ismét a közgyűlés napirendjére került a közterületek nevének a megváltoztatása. A helyi önkormányzatairól szóló törvény előírása szerint ugyanis közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ajkán a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása értelmében tiltott a Frankel Leó, a Fürst Sándor, a Partizán, a Lőwy Sándor utca, az Úttörő tér és Úttörő utca, nem javasolt az Élmunkás-telep, a Hámán Kató, a Marx Károly és a Ságvári Endre utca neve. Gerencsér Hilda képviselő hozzászólásában elmondta, hiába kérdezték korábban a lakosságot a közterületek elnevezéséről, elenyésző számú vélemény érkezett. A változást követően minimum 13 dokumentumon kellene megváltoztatni a lakcímet. A képviselő javasolta, ha a közterületen élők kétharmada írásban kérné ezt, akkor a testület dönthet az utcanevek megváltoztatásáról. Rieder András szerint, ha törvényességi felhívással találkoznak, az önkormányzat próbálja megoldani ezt a kérdést, hiszen az ő felelőssége. Gerencsér Hilda válaszában kijelentette, nem volna jó, ha az állampolgárok feje fölött döntenének. Schwartz Béla hozzátette, hogy a világ fejlettebb részén sehol nem csinálnak ebből problémát. Az önkormányzat a lakosságot képviseli, az ő érdekükben hozza a határozatot és nem valaki más akaratát veszi figyelembe.
A testületi döntés értelmében pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz a nyílt faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elkobzott fatermékek ingyenes tulajdonba adására. Az elnyert mennyiséget többek között a szociálisan rászoruló lakosoknak fűtési célra is felajánlhatja a város.
Leave a Reply