Puzdor Gyula ajkai földbirtokos megbízásából 1865-ben feltárási munkákat indítottak a szénkibúvások ismeretében a Déli-Bakony felsőcsingeri lankáin. Erre az időre tehető az Ajka környéki szénbányászat kezdete. 1965-ben, pedig az ajkai bányászat megszületésének a százéves ünnepsége alkalmából létrehozták az ország első szabadtéri skanzen jellegű műszaki gyűjteményét az Ármin szállítóakna területén.
A múzeum az egyre gyarapodó bányászattal kapcsolatos emlékekkel mostanra az egész szénmedence múltját tárja a látogató elé. 2004. szeptember 3-ig, a kezdetektől a bányászat leállításáig négy bánya és a benne foglalt 30 akna, táró, lejtősakna valamelyikében dolgoztak a mára, csak a múltjukat őrző bányászok.
Legjelentősebb emlékhely a Bányászati Múzeum, amelynek augusztustól új vezetője van Horváth Károly személyében. Biz’ nála alkalmasabbat nem lehetett volna találni erre a feladatra.
Az okleveles bányagépész és bányavillamossági mérnök 1975-től húsz éven keresztül a Veszprémi Szénbányák Vállalat Jókai Bányájában, majd 1995-től tíz éven át a Bakonyi Erőmű Zrt-ben dolgozott különböző vezető beosztásokban a föld alatt és a külszínen.
Nyugdíjba vonulását és a bányászat leállítását követően, annak történetével, meghatározó személyiségei szellemi örökségének, a szakma emlékeinek a megőrzésével foglalkozik. Többek között Bóday Gábor (Czekelius Günther), Riethmüller Ármin, Wiesner Rajmund, Hansági Imre munkásságát örökítette meg. Több helytörténeti és szakmai szervezet létrehozásában közreműködött, melyeknek irányításában részt vesz. Aktív lakóhelyi közéleti tevékenységet folytat.
Mindezek után nem véletlen, hogy a város vezetése rábízta a Bányászati Múzeum működtetését, amely számos feladattal jár.
Ottjártunkkor rögtönzött tárlatvezetést tartott, amellyel bizonyította, hogy szinte mindent tud a bányászatról és a hozzá kapcsolódó munkafolyamatokról. Neki is, mint sok száz és ezer bányásznak a bánya volt az élete, most pedig az emlékek megőrzése, amely nem mindig közvetlenül kapcsolatos a bányászattal.
Elmondta, hogy nagyon szép, változatos gyűjteményt örökölt, amellyel temérdek munka jár. Első feladatai között felül kellett vizsgálni az épületek állapotát, majd felállította a feladatok sorrendiségét:
Szükséges és legfontosabb az állagmegóvás érdekében a beázások megszüntetése.
- A kerítés több helyen hiányos, ki kell javítani, mivel a vadak (őzek, rókák) bejárnak a szabadtéri kiállítási területre.
- A múzeum egy erdővel körbevett katlanban helyezkedik el, ezért a fakidőlések jelentős kárt okoznak az épületekben, a kiállított tárgyakban. Az erdészettel közösen kell ezt a problémát orvosolni.
- A régi őslény és kőzettár épületét raktározás céljára alkalmassá kell tenni.
- A főbejáratot funkciójának megfelelően kell igénybe venni (mostanáig az udvari kapunál történt a látogatók fogadása, a jegyárusítás), annál is inkább, mert a javasolt kiállítási útvonal a főbejárattól indul.
- A vízelvezetést is meg kell oldani a falak vizesedése miatt.
Nagyobb anyagi ráfordítást igényel a kovácsműhely és a trafóház teljes körű felújítása. Mindezek mellett számos adminisztratív feladata van a múzeumvezetőnek. Például leltárkönyvet, gyarapodási naplót kell vezetni. A létesítmények működtetését biztosítani, mind tárgyi, mind személyi vonatkozásban.
Horváth Károly szeretné, ha kulturált kiállítást tudnának a látogatóknak bemutatni, melynek érdekében a kiállított tárgyakat le kell tisztítani, kezelni és lefesteni. Egy nagyon szép tervvel állt elő. A „Fogadj örökbe egy gépet!” program keretében, elsősorban a volt bányász kollégák, de a városból bárki karbantartana egy kiválasztott gépet, nagyobbat többen; csoportok, klubok, kisebbeket egy-egy személy. Tábla hirdetné az örökbefogadót, aki így felelősséget érezne a gép állapotát illetően. Továbbgondolva munkahelyekre, iskolákra, osztályokra is ki lehetne terjeszteni. Micsoda élményben lenne része annak a diáknak, fiatalnak, akinek a nagyapja egykor az általa örökbe fogadott gépeken dolgozott!
Fontosnak tartja, hogy a tárgyak, dokumentumok mellett a bányász emberek munkájának és szabadidős tevékenységének bemutatása is visszakerüljön a múzeumba. Ezen keresztül a látogató teljesebb képet kapna a bányászat Ajka várossá válásában betöltött szerepéről. A múzeum jelenlegi meghatározott felépítése mellett erre különböző témákban létrehozott időszaki kiállítások adnának lehetőséget.
A múzeumvezető tervei között szerepel kiadványok, szórólapok, reklámfüzetek készítése a múzeumról és környezetéről, amelyeket eljuttatnának a Balaton-felvidéki szállodák recepciójához. Ez országszerte bevált módszer, amely megnövelheti a látogatottságot, hiszen rossz idő esetén egy különleges kirándulási lehetőség, alkalom lenne a Balaton környékén pihenő vendégek részére a Bányászati Múzeum megtekintése.
Utoljára, de nem utolsóként a sorban, szeretné a múzeum honlapját felfrissíteni, mivel jelenleg elavult információkkal találkozik, aki a honlap alapján szeretne informálódni.
Temérdek munkával találta magát szemben Horváth Károly, de a bányászat iránti elkötelezettsége, szeretete, a múlt iránti tisztelete a garancia arra, hogy szorgalmát, precíz munkavégzését felhasználva egy idő után valóban kulturált körülmények fogadják a kiállítótermek, a parkoló régi gépek látogatóit. A tervei nagyszerűek. Kívánjuk, hogy teljesüljenek!
A múzeum – hétfő kivételével – minden hétköznap 11-16 óra, szombat és vasárnap 10-16 óra között látogatható.
Leave a Reply