„A bőr egyidős az emberiséggel,
hiszen előbb fedte az ember állatbőrrel a testét, mint textillel,
előbb írtunk bőrre, mint papírra…”
Zajácz Tamás gondolatai ezek, akinek a bőr az élete. A Tavaszi zsongás című kiállításán a bőrt láttuk új életre kelni a keze által a művelődési központ kiállítótermében az Ajkai Napok programsorozat részeként pénteken.
Az eső ellenére szép számú művészetkedvelő volt jelen a megnyitón. Az alkotásokhoz a hangulatot Szélessy Balázs és Strang Zsanett zenélése adta. Kiss Tibi és Ady Endre költeményeinek a megzenésítését hallhattuk az előadásukban. Majd Angermayer Judit muzeológus a városi múzeum vezetője nyitotta meg a kiállítást. Megköszönte Horváth Ritának, hogy immáron harmadik alkalommal hozta el Ajkára Zajácz Tamás bőrműves iparművészt. Majd ismertette pályájának főbb állomásait. Elmondta, hogy a bőrmegmunkálási eljárására az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi oltalmat adott. Ebből a tevékenységéből új kifejezések születtek és honosodtak meg: a bőrkép, a testplasztika, a bőrfestmény és a bőrportré.
A tiszaújvárosi művész 1980 óta hazai és külföldi galériákban, nemzetközi képző- és iparművészeti bemutatókon mutatja be munkáit. Alkotásai megtalálhatóak középületekben, szállodákban, irodaházakban és számos otthonban. Munkásságát Tiszaújváros Pro Urbe címmel ismerte el. 2006-ban Debrecenben Holló László díjjal tűntették ki. 2013-ban megyei Prima Díjas Képzőművész kitüntető címet kapta meg.
A nevéhez fűződik egy egyedülálló bőrmegmunkálási technológia, amelyet a művész a rendhagyó megnyitó részeként ismertetett. Elmondta, hogy unta már a nehéz bőröket, ezért vékonyabb alapanyagokat alkalmazott. Egy különleges ragasztó segítségével a sík bőrök formatartóvá válnak. Így jött létre a bőrkép. Első témáit a természetből merítette a gyökerek, faágak változatos finom formáit alakította át bőrplasztikává gyűréssel, domborítással, simítással, majd a női test szépségét örökítette meg. Legújabban fotokémiai úton fényképeket tud átültetni a bőr pórusai közé, majd kézzel ad hozzá egyedi formát és struktúrát, így készül a bőrportré.
A kiállított képekre a letisztultság, az ízlésesség, a természetesség és a harmónia a jellemző. Bőrbe ágyazott szőlőgyökér, fa, kő, hegyi kristály, kagyló, mind a természethez való ragaszkodását sejteti. Számtalan kép utal a művész magyarságára, hitére, a magyar tájhoz való ragaszkodására, de a női nem szépségét is bemutatja. Az alkotásokat természetes alapú színezékekkel teszi látványosabbá.
Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a szülei kézművesek voltak, így egyértelmű volt számára, hogy ilyen irányba fog elindulni. Első sikere egy tükör bőrbe ágyazása volt, amelyen felbuzdulva több kisebb tárgyat készített el. A főiskolán volt alkalma jobban megismerkednie a bőrrel. Élvezte, ahogy életre keltek a keze nyomán az alkotások. A kíváncsiság, az új befogadása utáni igény, valamint a fejlődés szükségszerűsége vezérelte az újabb technikák kidolgozására. Nagy igény van a legújabban alkalmazott bőrportrék készítésére, amelyeket sertésbőrből készít, mivel annak pórusai alkalmasak a fototechnika alkalmazására. Egyéb nagyobb képekhez marhabőrt használ.
A kiállításon egy vállalkozó kedvű hölgy nagy értékű bőrképet nyert, majd Sebő Ferenc és Nagy Bandó András megzenésített versének kellemes előadásával zárult a megnyitó ünnepsége. Ezt követően kezdetét vette a kiállított képek mustrálása és vásárlása. A kiállítás június 12-ig látható, amelyet mindenkinek lehet ajánlani, aki művészet bármely ágát is szereti, hisz a képek változatosak, sokszínűek és egyediek.
Leave a Reply