A Magyar Önkormányzatok Szövetsége május 28-án online kerekasztal beszélgetést szervezett „Veszélyben az önkormányzati lakásállomány” címmel a hazai önkormányzati bérlakások helyzetéről Böröcz László országgyűlési képviselő törvényjavaslata tükrében. Szakmailag és településpolitikailag, önkormányzati szemüvegen keresztül járták körbe a témát, mely eredményesen zárult, hiszen sikerült konszenzusra jutniuk. Az eseményen részt vett Pikó András polgármester, Schmidt Jenő polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, dr. Gémesi György polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, valamint Hegedüs József közgazdász, szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. Az eseményt Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálta.
A kerekasztal beszélgetés apropóját egy fideszes képviselő, Böröcz László, néhány héttel ezelőtt benyújtott törvényjavaslata adta. A nagy vitát kiváltó tervezet szerint a bérlők vételi jogot kapnának az önkormányzati bérlakásokra, de nem piaci áron, hanem a forgalmi érték 30%-áról indulna a kedvezmény és bérleti évenként 1%-kal csökkenne a vételár, egészen az ingatlan becsült értékének a 15%-áig – ez a minimum. Ha a jogszabály tervezetet eredeti formájában szavazná meg a parlament, az lényegében tönkretenné az önkormányzatok bérlakás politikáját és nullára írná a lakásvagyonukat is. Amennyiben pedig a magyar emberek felől nézzük, súlyos lakhatási válságba sodorna sok tízezer családot. Talán emiatt, hogy ez a jogszabály tervezet minden önkormányzatot húsbavágóan érintene, felszólaltak ellene fideszes településvezetők is, volt köztük, aki egészen egyszerűen „marhaságnak” minősítette a javaslatot. Időközben, nem függetlenül az óriási felháborodástól az előterjesztő szóban már lényegi elemeket vett vissza a javaslatából. Az atv.hu fideszes forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Kocsis Máté, fideszes frakcióvezető közölte velük e-mailben: a lakástörvényhez benyújtott módosító indítványt a kormány csak a főváros világörökségi részére vonatkozóan fogja támogatni. Kezdetnek, a kerekasztal beszélgetésen körbejárták az eredeti javaslat lehetséges hatásait.
Hegedüs József segített megérteni, hogy mi a kiindulópont, mekkora ez az önkormányzati lakásállomány, amiről szó van, amire kötelezést írt volna elő az eredeti törvényjavaslat és miért is volt ez életidegen. A szakember szerint teljesen megalapozatlan javaslattal állunk szemben. Semmilyen háttértanulmányt nem lehetett ismerni, mert nem készült. Igazából nem lehetett tudni, hogy mi a motiváció a javaslat mögött. Az majdnem biztos, hogy nem lakáspolitikai motiváció van mögötte, hiszen két dolog mond ellent ennek. Egyrészt az európai trendek most pontosan abba az irányba hatnak, hogy a lakhatási válságot, ami elsősorban a városokban jelentkezik, a megfizethető lakások számának növelésével kezelik. Ez majdnem mindenhol prioritásként szerepel. Az érdekes az, hogy a Fideszen belül is, ezzel ellentétes törekvések mutatkoznak. A Magyar Nemzeti Bank szerint a mai lakáspolitika nem veszi figyelembe a városok lakhatási válságát. 106 ezer lakásról van szó, ebből 20 ezer nem lakott. Az önkormányzatoknak az elmúlt tíz évben, sőt még egy korábbi időszakban is, a saját forrásaikból kell ezeket a lakásokat fenntartaniuk. Többnyire olyanoknak adják ki, akik rászorult bérlők. 1.100 önkormányzati lakás épült az elmúlt tíz évben és 6296 lakás az elmúlt 20 évben. Ez Európa szerte, de még az új tagállamokkal való összehasonlításban is rendkívül alacsony szám. Az új lakásépítéseknek 0,7%-át jelenti. Tehát ez az egész javaslat és az ezzel kapcsolatos vita rámutatott arra, hogy mennyire elhanyagoltan kezeli a kormányzat a városi lakhatási válságot. A szakember azt javasolta, hogy az önkormányzatoknak közös javaslattal kellene élni a kormányzat felé, amely új bérlakás politikának az elemeit rakja le.
A vitát nem vállaló Böröcz László az előterjesztésében azt írta, hogy az elmúlt hetekben kiderült: a baloldal nem akarja, hogy a bérlakásban élők saját lakáshoz jussanak, a bérlők nem számíthatnak rájuk.
Erre reagálva Schmidt Jenő véleménye szerint politikai párttól függetlenül mindenkinek hátrányos lett volna a javaslat. Szerinte nincsenek bal vagy jobb oldali települések, ehelyett települések vannak. Azt gondolta, hogy egy képviselő jobban körbejárja a témát és akkor láthatta volna, hogy a lakástörvény rengeteg más ponton megváltozott és ma már nem sok határozatlan idejű szerződés van. A szerződések inkább határozott időre szólnak és a bérlők cserélődnek. A nemzeti vagyon egy jelentős részét áron alul eladatták volna az önkormányzatokkal. Itt igazából a társadalom 90%-ával szemben ez egy övön aluli ütés lett volna, hiszen rengeteg család van olyan, aki viszont önerőből kénytelen volt mindent megcsinálni, nem kapott bérlakást és semmilyen kedvezményhez nem jutott hozzá. Lakhatási válság van a városokban, ennek oka a gazdasági teljesítő képesség és az, hogy miért akar mindenki nagyvárosba költözni – nagyon egyszerű, a megélhetés miatt! Valóban bérlakás programra van szükség, ez lehet állami, támogatott és lehet magán bérlakás is. De nem a saját tulajdonú az elsődleges. Aki akar, és akinek pénze is van, az tud venni, de a magyar társadalom jelentős részének nincs pénze, pláne egy fiatalnak. A világ nem arra megy, hogy tulajdona legyen mindenkinek, mert az röghöz kötést jelent. Bérlakásokban él az európai közösség nagy része, illetve a világon máshol is. Mobil lakásállománnyal kell rendelkezni és a meglévő munkahelyek után kell menni. Ha az önkormányzatokkal teljes egészében eladatják a lakásokat, akkor nincs lakáspolitika és a szociális ellátottság jelentősen csökken.
Pikó András arról nyújtott tájékoztatást a jelenlévőknek, hogy a VIII. kerületnek viszonylag nagy bérlakás állománya van, amivel a polgármester tervez is, el is indultak különböző programok. 4200 önkormányzati bérlakás van a kerületben, ez a lakásállományuk 10%-a. Nagy terveik voltak: egyrészt a bérlakások felújításával, másrészt vannak olyan lakások, amiket már nem lenne érdemes felújítaniuk, viszont az eladásából két másikat tudnak korszerűbbé tenni. Nagyon sok olyan tervük is volt, amely önkormányzati garanciával lakásügynökségi formán keresztül bevonná az üresen álló magánlakás állománynak egy jelentős részét és ezáltal segítene a lakhatási válságon. Kiemelte azt a lehetőséget, hogy a sokknak a hatására, amit ez a javaslat előállított a magyar politikában, a bal és a jobb oldal, a civilek, a közvélemény egyetért abban, hogy kell egy lakáspolitikai fordulat. A Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia tervezete is kiemeli azt, hogy a lakásszektor bővítése elengedhetetlen. Ezzel szembemenne ez a javaslat. A társadalmi béke, a társadalmi kohézió egyik legbiztosabb garanciája az, ha nagy számban vannak olcsón hozzáférhető bérlakások. Így a bérből és fizetésből élők is lakáshoz juthatnak, nem lenne ennyi hajléktalan és a fiataljaink is el tudnák kezdeni az életüket itt Magyarországon. Fontos lenne most megragadni azt az esélyt, hogy most van egy ilyen ügy, ami összeterelt bennünket. Nagyon fontosnak gondolja, hogy az önkormányzati szövetségek, melyeknek a vezetői részt vettek a kerekasztal beszélgetésen, élére álljanak ennek a kezdeményezésnek és a politikai pártokat, illetve a civileket bevonva a kezdeményezést realitássá, gyakorlattá tegyék. Ennek köszönhetően belátható időn belül komoly társadalmi változást lehet elindítani.
Dr. Gémesi György többek között azt hangsúlyozta, hogy a lakhatás, az emberek biztonsága számára alapérték. Ha valami jó ebben a javaslatban, akkor az, hogy végre elkezdtek beszélni róla, különösen polgármesteri körben. Ha ezt tudják folytatni, ki lehetne dolgozni olyan javaslatot, amit tárgyalna a parlament és forrásokat biztosítana hozzá. Egyetértett abban, hogy létezik lakhatási válság. Kell egy olyan bérlakás építési program, ami magában foglalja a szociális jelleget is, hiszen lesznek olyanok, akik nem tudnak magas bérleti díjat kifizetni, és az ő megélhetésük is fontos. Ez a törvényjavaslat véleménye szerint felszínre hozta ezeket a problémákat és ha tudnak valamilyen szakmai összefogásban gondolkodni, szakmai anyagot készíthetnek és odatehetik a kormány asztalára javaslatként, akár felterjesztési jogukkal élve megtárgyalásra alkalmas lehet. Ez visszaadná az önkormányzatiságban való hitét. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordulna, ha ezt a javaslatot eredeti formájában fogadná el a parlament.
Schmidt Jenő szerint, ami legjobban alkotmánysértő, az a tulajdonhoz való biztonságnak a kérdésköre. Javaslatot tett a beszélgetésen, mely szerint az önkormányzati bérlakásokat vegye meg a kormány a piaci ár 75%-áért és el is adhatja. Ellenben ezt a 75%-ot kötelezően bérlakás építésre vagy felújításra kell, hogy fordítsák az önkormányzatok. Így nem tűnik el az önkormányzatok vagyona se. A másik javaslat, hogy aki 1993. január 1-jétől hivatalosan ott él a budai Várban, határozatlan idejű szerződése van és nincs bérleti tartozása, az megveheti. Az, hogy rögtön elveszik az önkormányzatok vagyonát és kiárusítják, az Alkotmánybíróságon nem fogja megállni a helyét. Schmidt Jenő javaslatával mindannyian egyetértettek.
Hegedüs József arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országokban, ahol jól működő lakásrendszer van, a pártok megegyeznek egymással és nincs négyévente lecserélve az egész rendszer. A másik, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerbe be kell építeni a szociális bérlakás támogatás jellegét, nem lehet az önkormányzatok saját forrásaira ezt ráterhelni. Továbbá ki kell szélesíteni azt a kört, akik hozzájuthatnak: nemcsak a legszegényebb csoportokra kell koncentrálni, hanem a fiatalokra, illetve azokra a családokra, akik a magán bérlakás piacon nem tudnak lakhatáshoz jutni. Követelni kell, hogy a lakásrendszerbe berakott közpénzek ott is maradjanak, ne lehessen kivenni belőle, kiprivatizálni, tőkésíteni.
Konszenzus alakult ki a beszélgetés végére, nem csupán valami ellen, hanem valami mellett foglaltak állást a szakemberek. A jövőt illetően abban bíznak, hogy sikerül befolyásolni, megváltoztatni a kormányzat elképzelését az önkormányzati bérlakások sorsát illetően. A kérdés az ajkaikat is érinti, ezért helyben is folytatjuk a téma feldolgozását. Az önkormányzat a törvény megszületése után fog nyilatkozni a sajtónak.
Leave a Reply