A decemberi, utolsó parlamenti ülésnapon elfogadott új egészségügyi törvény óriási felháborodást váltott ki az egészségügyi dolgozók körében, mellyel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a szakszervezetek is kifejezték aggályaikat és további egyeztetéseket kezdeményeztek a döntéshozókkal.
Egységes álláspontjuk alapján nyomatékosították, hogy nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig 20 százalékkal csökkenthetők. 4500 orvos nyilatkozott arról, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.
A karácsony után megjelent kormányhatározat tovább fűtötte az indulatokat, mely szerint két lépcsőben emelik a béreket, az első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével, tehát a korábbi ígéretekkel ellentétben nem kapnak béremelést az egészségügyi szakdolgozók január 1-től, ami tovább fokozza az amúgy is óriási bérfeszültséget az orvosok-szakdolgozók között.
Január 19-én szakmai egyeztetésre gyűltek össze a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESz) szervezése keretében az egészségügyi szakdolgozók, hogy megvitassák az egészségügyben történt változásokat és a bérkérdést. A célok elérése érdekében további egyeztetések, tárgyalások kezdeményezését helyezték kilátásba a kormányzati szervekkel, szakszervezetekkel, Magyar Orvosi Kamarával, valamint elindították a sztrájktárgyalásokat is.
Február 4-én a MOK rendkívüli országos küldöttközgyűlést tartott, melyen meghatározták követeléseiket, politikai és szakmai konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében.
Közleményükben leírják, hogy az egészségügyet nem lehet próba-szerencse alapon átszervezni, a háziorvosokat kérték, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseiket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.
A MOK azonnali követelései:
Kormányzati ciklusokon átívelő Magyar Egészségügyi Stratégia kidolgozása és követése
- 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
- A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése
- A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása
Február 5-én Takács Péter államtitkár és Csató Gábor Országos Mentőszolgálat főigazgatója sajtótájékoztató keretében reagált a MOK közgyűlésén történtekre és az orvosok rendkívüli nyomásgyakorlására. A sajtótájékoztatóm elmondták, hogy „nem az orvostársadalommal, nem az egészségügyi dolgozókkal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával van konfliktus”. A „vannak orvosok, akik többet keresnek, mint az államtitkárok” mondat alapján borítékolható, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók ellen szerezné hergelni a közvéleményt, de azt nem mondják el, hogy azok a szakdolgozók, akik a hátukon cipelik a rendszert, nem kapták meg a beígért béremelést.
Leave a Reply