A változás egyik fő tulajdonsága, hogy nagyon nehéz megélni, de utána jobb lesz, mint előtte. A coviddal is hasonló a helyzet, ami nem csak változás az emberiség számára, hanem valószínűleg válságok sora fogja majd követni – különösen akkor, ha nem változtatunk, vagyis nem teszünk ellene. Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezetője a tétekről és az ökológiai háttérről, a zöld pénzügyi szabályzás fontosságáról beszélt ez év áprilisában egy bankároknak tartott konferencián. Érdemes átgondolni a 21. század legfontosabb kérdését: kihalni vagy túlélni, melyik a jobb befektetés?
A válság mindig egy esély is a változásra. Nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk, vagyis nem élhetünk többé úgy, mint korábban. Ez itt a lényeg és ezt muszáj komolyan vennünk, mert nem hagytunk magunknak más lehetőséget a megoldásra.
Ez év áprilisában az ökológiai szakember zöld pénzügyi konferencián tartott előadást, ahol hangsúlyozta, hogy a bankoknak óriási szerepük van abban, hogy ilyen mélyre jutottunk a klíma- és ökológiai válságban, ezért a felelősségük is hatalmas abban, hogy bekövetkezzen a fordulat. A kereskedelmi bankok, a kormányok, a központi bankok globálisan, évente ezer milliárd dolláros nagyságrendben finanszírozzák a szennyező iparágakat. Ezek teszik Földünk éghajlatát szélsőségessé és pusztítják bolygónk élővilágát, azt a bonyolult rendszert, ami nélkül mi sem tudunk sokáig életben maradni. A bölcsességünk még nincs meg, hogy teljesen megértsük ezeket a rendszereket, de a technológia már a rendelkezésünkre áll, amellyel ki tudjuk irtani őket.
Jó hír viszont, hogy az Magyar Nemzeti Bank úgy tűnik, felismerte a felelősségét. Zöld Ajánláscsomagot készített a hitelintézetek számára, hogy ezzel segítse fenntartható működésüket. A Greenpeace álláspontja szerint a javaslatokat kötelezővé kell tenni és alkalmazni kell azokat. Fontos, hogy a pénzintézetek is komolyan vegyék a fenntarthatóságot. A zöld szervezet együttműködését felajánlva igyekszik segíteni abban, hogy a lehető legtöbbet tegyék meg az emberiségre váró katasztrófa elkerüléséért.
A Greenpeace azt várja a bankoktól, hogy a fosszilis ágazatok finanszírozása helyett a megújuló energia és energiahatékonyságot finanszírozza: a biodiverzitást romboló iparágak helyett az ökológiai megoldásokat. Kulcspozícióban csak azok dolgozzanak, akik tisztában vannak a klíma- és ökológiai válság társadalmi és gazdasági következményeivel, veszélyeivel, és a menedzsmentnek legyen fenntarthatóságért felelős tagja. Szeretnék, ha a környezeti szempontrendszer megjelenne a döntéshozatal minden szintjén. Legyenek valóban zöld pénzügyi termékek és fogyasztói szemléletformálással, különböző ösztönzőkkel bátorítsák a bankok ezek használatát. A szektor szereplői saját üvegházgáz-kibocsátásuk felvállalása mellett hozzák nyilvánosságra az általuk finanszírozott teljes ÜHG-kibocsátás mértékét is, valamint a tevékenységük környezeti hatásaival összefüggő teljesítménymutatókat, továbbá dolgozzanak ki céldátumokhoz kötött karbonsemlegességi terveket, amelyek teljesítését transzparens módon kötelezővé teszik.
A világ tudósai között konszenzus van abban, hogy klíma- és ökológiai vészhelyzet áll fenn jelenleg. Az emberiség elágazási ponthoz érkezett: eldönthetjük, hogy egy gyors és fájdalmas civilizációs összeomlás felé indulunk, vagy egy fokozatos zöld fejlődés felé. A bolygónk éghajlatváltozás okozta válsághelyzetben van, amit az emberiség idézett elő. Aki ezzel vitatkozik, az a világ legjobb tudósaival vitatkozik.
A bolygó határai végesek
Ez egy véges rendszer, mégis úgy viselkedünk, mintha végtelen lenne. A végtelen fejlődés szimbóluma tehát megbukott, de a változás, a fejlődés, lehet minőségi is. Ebben fog segíteni a zöld ajánlás és a zöld pénzügyi szabályzás is, ami megoldja ezeket a problémákat. A krízis kilenc faktorából a szakember kettőt emelt ki: a klímaválságot és a biodiverzitást, vagyis a biológiai sokszínűség krízisét.
A szén-dioxid kibocsájtás és a párizsi klímaegyezmény
A szén-dioxid kibocsájtás töretlenül és nagyon gyorsan növekszik, holott 50 éve tudjuk, hogy nagyon komoly a baj. Amennyiben szén-dioxidot és metánt nagy mennyiségben engedünk a légkörbe, az felmelegíti az éghajlatot, ez pedig ökológiai összeomlást okozhat. A kibocsájtás mértéke és mennyisége folyamatosan nő. Az ökológiai szakértő úgy fogalmazott, hogy a 2015-ben megszervezett párizsi klímaegyezmény az emberiség első közös pozitív víziója, ami óriási eredmény volt: kimondta, hogy a klímaválság a legnagyobb feladat, amit az emberiség, azaz mi okoztunk, és mi is tudjuk megoldani. A megoldás a megújuló energiaforrásokban és az energiahatékonyságban van. 2050-re szén-dioxid semlegessé kell tenni a gazdaságunkat. Ehhez kihívásokkal teli, radikális változásokra van szükség.
A felmelegedési és a kihalási hullámok üteme
A helyzet úgy áll, hogy 2 fok feletti növekedés minden tized foka elképesztő szenvedéssel, összeomlással jár, 3 fok fölött már katasztrofális mértékű lehet a következménye. Nem az a kérdés, hogy az ember hány fokos felmelegedést bír ki, hanem az élővilág, az embert fenntartó rendszerek, a bioszféra – aminek köszönhetően tiszta levegőnk, vizünk, termőföldünk van – mennyit bír.
Ez a mostani már a hatodik legnagyobb kihalási hullám, amit az emberiség indított el. 10 ezer év alatt 4 fokot nőtt a hőmérséklet és kihalt az ismert élővilág háromnegyede, akkor 3 fokos emelkedésnél, ami 200 év alatt történik, nem tudjuk, milyen súlyos lehet a következménye. A bioszféra egy rendkívül érzékeny és komplex rendszer. Nagyon keveset tudunk róla. Nincs meg az a bölcsességünk és a tudásunk, hogy értsük ezt a rendszert, de sajnos az a technológiai eszköz már a kezünkben van, hogy kizsákmányoljuk és kiirtsuk a körülöttünk lévő élővilágot. A Földön élő nyolcmillió fajból 1 millió már veszélyeztetett vagy kipusztult. A szárazföldi emlősök 83%-át kiirtottuk. A termőföldünk 1/3 része veszélyben van a nagyipari mezőgazdaság és más iparágak miatt, vagy egész egyszerűen azért, mert lebetonoztuk. Németországi kutatások kimutatják, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt rovarirtók, szúnyogirtók miatt a rovarok háromnegyede eltűnt. Ha pedig eltűnnek a beporzók, veszélyben van az élelmiszerláncunk is. Gyönyörű fajokat írtunk ki, amiket már nem fognak látni a gyerekeink. Ha eltűnnek a rovarok, akkor eltűnnek a rovarokkal táplálkozó madarak. Közismert, hogy fecske populációink nagyon megritkultak. A világban a rovarokkal táplálkozó madarak 30-40 %-a eltűnt – szeretett fecskéinkkel is ez fog történni, ha nem váltunk.
Mi vár hazánkra: elsivatagosodás
Nemzetközileg híres magyar tudósok, kutatók, botanikusok modellezték, hogy milyen volt Magyarország (1970-2009) és milyen lesz (2051-2100). Az erdős sztyeppből száraz gyeppé válik országunk növénytakarója, májustól októberig olyan száraz és olyan meleg lesz, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válik az ország fele. Az erdőink nagy része is eltűnik. Most vagyunk olyan döntési pontban, amikor még beavatkozhatunk.
A magyar emberek nagyon érzékenyek a klímaválsággal, ökológiai válsággal kapcsolatos ügyekre, zöld pénzügyi megoldásokat várnak. Zöld értékszemléletre van szükség. A beruházásoknál nem csak azt kell megnézni, hogy a mostani rendszer szerint megtérül-e, hanem mi a közérdek.
A tudósok véleménye, konszenzusa egyértelmű: a fosszilis energiahordozók nagy részét a földben kell hagyni a túlélésünk érdekében. A világ hatvan legnagyobb kereskedelmi bankja az elmúlt öt évben 3,8 trillió dollárt költött fosszilisek finanszírozására, tavaly, a covid idején – ez a magyar GDP ötszöröse. A feladat egyértelmű: a jövőt kell finanszírozni és nem a múltat. A kormány önti a pénzt lakásfelújításra, építkezésre energiahatékonysági normák, zöld standardok nélkül, pedig a szén-dioxid kibocsátás 35-40%-a fűtési eredetű.
Friss hír, hogy Új-Zélandon minden 700 millió dollárnál nagyobb eszközállománnyal bíró pénzügyi vállalatnak nyilvánossá kell tennie, hogy tevékenysége milyen hatással van a klímaváltozásra. Példaértékű kezdeményezés, ebben pályázhatnánk a második helyre!
Leave a Reply