Az utóbbi hetek esős, csapadékos időjárása nem kedvezett a kiskertekben fejlődő növényeknek. Bár azt tartják, hogy a májusi eső aranyat ér, de azért a jóból is megárt a sok.
Az átlagos csapadékmennyiségnél jóval több hullott, ami már károsítja a növényeket és tönkreteheti a kertet. A túl sok víz általában párás légköri viszonyokkal jár együtt. Ebben a közegben rendkívűl kedvező körülmények alakulnak ki a gombabetegségeknek és egyes kártevők elszaporodásának.
A peronoszpóra, a lisztharmat, vagy a fitoftóra hamar megjelenhet és tönkreteszi a leveleket, kárt okozva a termésben. A vízzel telített és ezért levegőtlen talajok nem engedik fejlődni a kultúrnövények gyökerét, amik így elhalhatnak. Ráadásul ilyenkor a gyomnövények is gyorsabban kezdenek el nőni, versenyezve a tápanyagért és napfényért.
Sajnos ez a csapadékos, nyirkos talaj igencsak kedvez a meztelencsigák tömeges elszaporodásának. Ezek a falánk kártevők általában éjjel bújnak elő és mivel egyáltalán nem válogatósak, lerágnak szinte mindent, ami az útjukba kerül. Ami nekünk kedves és értékes, azt ők is szeretik. Most van szezonja a hónapos reteknek, a salátának és a zöldhagymának, ami lukulluszi lakoma számukra. Dísznövényeink sem menekülhetnek előlük, igazi csemege számukra a büdöske, az évelő csillagfürt, a szarkaláb, a dália, a viaszvirág és az árvácskák is.
Magyarországon jelenlegi tudásunk szerint 26 meztelencsiga-faj található meg, amelyek mindegyike táplálkozik növényi részekkel. Ezek a puhatestűek az idők kezdete óta okozhatnak kisebb-nagyobb károkat a kertekben, de az utóbbi években ezek mértéke egyre jelentősebb lett. A kutatók szerint ennek elsődleges oka az, hogy két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga (ez a nagy narancssárga) és a nagy barna csupaszcsiga jelent meg és terjedt el az országban az eddigiek mellett, amelyek egyre nagyobb károkat okoznak a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban. Nálam az akár 20 centiméteresre is megnövő csíkos-pöttyös, nagy meztelencsiga talált rá a salátára.
A meztelencsigák hermafroditák, mind hím- mind női ivarszervük van. Szinte rituálisnak látszó párosodásuk alkalmával kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Egy-egy csiga akár 50 gyöngyszem nagyságú petét is lerakhat, leggyakrabban a korhadó növényi részek alá. A csigák fajtától függően 3-8 hét alatt kikelnek, 1-2 hónap alatt válnak ivaréretté. Viszonylag kevés természetes ellenségük van, de a sünök és vakondokok sokat elpusztítanak belőlük. Természetesen lehet védekezni a csigák ellen, de a mechanikai védekezés, mint például a csigák tényleges összeszedése, lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak. A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk megszűnik.
Ha környezetkímélő módszert keresünk a csigák távoltartására, akkor szórjunk ki mészport, vagy összetört tojáshéjat, esetleg fahamut a zöldségeink köré. Jó hatást lehet elérni a sörös csigacsapdákkal is. Állítólag élnek “halnak” a sörért. De legjobb eredményt akkor érünk el, ha biológiai védekezésként beszerzünk pár indiai futókacsát. Persze, csak ha a körülmények is adottak hozzá.
Ezeket a mókás kacsákat a felegyenesedett tartásuk miatt pingvin kacsáknak is szokták hívni. Gyakorlatilag összeszednek minden kártevőt a kertben, de legnagyobb kedvencük a meztelencsiga. Néhány hét alatt teljesen megtisztítják a kertet a hívatlan csúszómászóktól, ráadásul a csigapetéket is összeszedik, amivel a későbbi szaporulatokat akadályozzák meg. Nálunk sajnos még nem elterjedt a módszer, de Angliában lehet bérelni is futókacsát a kertek rendbetételéhez. Dél-afrikai szőlőültetvényeken már sikeresen alkalmazzák ezt a védekezést.
Leave a Reply