Az idei Múzeumok éjszakája elnevezésű program központi témája az állatvilág, a természeti környezet szeretete és ismerete volt. A rendezvényt június 25-én szervezték meg a Városi Múzeumban és az épület körüli zöld területen. Míg a gyerekek hősiesen kiállták a hét próbát a szabadban, addig a felnőttek a múzeumban mélyítették ismereteiket Fekete István íróról.
A délután „A bereki ember” című, Fekete István (1900-1970) életéről szóló dokumentumfilm vetítésével indult. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy megrendítő alkotás. Aki már sokat foglalkozott az író, gazdatiszt életművével, a filmben elhangzott, illetve megjelenített információval valószínű már rendelkezett. Aki viszont kevésbé volt jártas benne, ízelítőt kaphatott ahhoz, hogy kellőképpen felkeltse az érdeklődését és ezután gyakrabban vegye kezébe a Fekete Istvánról szóló irodalmat, illetve az általa írt novellákat és regényeket.
Az író életének leglényegesebb mozzanatai szerepelnek a Nemzeti Filmalap támogatásával készült filmben, mellyel az író születésének 120., halálának 50. évfordulója alkalmából állítottak emléket az alkotók az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. A filmnek több ajkai vonatkozása is van, többek között az is, hogy a rendező szakértőként szólaltatja meg Gáspár Jánost (1932 – 2021), a Fekete István Irodalmi Társaság alapítóját és Horváth Tibort is, a Társaság elnökét. Elismerést is kapott már az alkotás, ugyanis az idei Magyar Mozgókép Fesztiválon a szakmai zsűri a legjobb öt dokumentumfilm közé sorolta „A bereki embert”.
A vetítés után Horváth Tibor a film rendezőjével, Bertha Líviával beszélgetett. A rendező elmondta, hogy nagyon sokan segítettek a dokumentumfilm elkészítésében. Ugron Zsolnával (író, forgatókönyvíró) már több ismeretterjesztő filmet készítettek. Lívia bevallotta, hogy eleinte kicsit meg is ijedt a feladattól, amikor megkereste őket a producer a Fekete Istvánról szóló film ötletével. Az író sokoldalú munkásságát és személyiségét szinte lehetetlennek tűnt egyetlen filmbe sűríteni. Így az volt a rendező célja, hogy megmutassa az író Istennel és a természettel való erős kapcsolatát, valamint átadni azt a hangulatot, ahogy a szereplők megélték a különböző eseményeket. A film megszületése előtt ifj. Fekete Istvánt otthonában, Chicagoban, felkeresték és hosszasan beszélgettek vele – ez nagyon fontos volt a hitelesség szempontjából. Az alkotás további különlegessége, hogy a dramatikus jelenetek és a családtagok, szakértők véleménye ötvözve, egymásra épülve jelenik meg benne. A Vadászati Világkiállítás és a költségvetés miatt az idő is sürgette őket: a dramatikus jelenetek forgatására mindössze négy nap állt rendelkezésükre. A filmben Szabó-Sipos Barnabás alakítja Fekete Istvánt, míg Kittenberger Kálmánt Bodrogi Gyula. (Akinek most nem volt lehetősége megtekinteni a filmet, ezt bármikor megteheti, amennyiben rendelkezik internet elérhetőséggel.)
Fekete István Kossuth-díjra való jelölése sajnos nem történt meg, holott a szakértők szerint kiérdemelhette volna. A beszélgetés alatt ez a téma is előjött. Posztumusz Kossuth-díjra szerették volna javasolni, sajnos erre csak 2012-ig lett volna lehetőség.
Gyerekprogramok
A Templomdombon több helyszínen zajló játékos vetélkedő és kézműves foglalkozás várta a családokat.
„Hétpróbás” vetélkedőn mérethették meg ügyességüket és tudásukat a gyerkőcök. A fantázianeveket viselő feladványokat kreatívan állították össze a könyvtárosok. Rovarokat, növényeket és madarakat kellett felismerniük a versenyzőknek, célba dobáshoz pedig tobozokat használtak. Izgalmas és egyben nehéz feladat volt az állatok lábnyomainak felismerése, ezért plusz pecsét is járt érte. A hetes meseszámot használták a vetélkedő során: amennyiben a hétpróbázóknak a hét helyszínen sikerült legalább hét pecsétet összegyűjteniük, részt vehettek a tombolasorsoláson – így még több játékkal gazdagíthatták az otthoni készletüket.
A kézműves foglalkozáson bőrszütyőt, színes, bagoly formájú tárolót, virágot vagy éppen levendulababát készíthettek az ügyes kezűek.
Az estét a Balassagyarmatról érkező Molnár Orsi zárta, aki kiváló hangulatot teremtett interaktív gyermekkoncerttel és táncházzal. A gyerekek rögtön csatlakoztak a műsorhoz és együtt énekeltek, táncoltak, bolondoztak az előadóval – még a szülők is önkéntelenül bevonódtak a közös szórakozásba.
A Városi Múzeumot egész nap ingyenesen látogathatták az érdeklődők, a Fotógalériában pedig Kapolcsi Kovács Csaba „Fabula animaes” című tárlatát is megtekinthették a művészetkedvelők.
Leave a Reply