Az Ajkai Grafikai Műhely és a MAMŰ Társaság ismét nemzetközi szobrász tábort szervezett a Magyarpolányi Nemzetközi Művésztelepen augusztus közepén.
Az idei már a nyolcadik alkalom volt, hogy a Magyarpolányi Tájházban gyűltek össze a képzőművészek, hogy egymástól tanuljanak. Az úgynevezett viaszveszejtétes bronzöntés technikáját alkalmazták a műtárgyak elkészítésénél. Ugyanakkor kerámia tárgyak is készültek az alkotótáborban.
A művészek folyamatosan megfigyelnek, tapasztalnak és tanulnak saját maguktól és egymástól is. Elhivatottság, talán egyfajta „őrület” szükséges hozzá, hiszen a műalkotás nincs előre „megrendelve”, így az sem biztos, hogy új gazdára talál.
Látogatásunkkor a műhelyben Elekes Károly dolgozott egy női-férfi páros kompozíción, rendkívül türelmesen magyarázott és adott válaszokat feltett kérdéseinkre. A helyiségben különböző szerszámok hevertek – köztük satu, lapos fogó, mintázó kések -, melyek elengedhetetlenek az alkotási folyamathoz. Károly éppen egy saját maga által készített forrasztó pákával „ragasztotta” a viaszt. Elmondta, hogy az alacsony hőmérsékleten is könnyen meglágyuló méhviasszal, illetve szurok keverékével dolgozik. Eredetileg festőművész, de mint mondta, kicsit beleunt a síkábrázolásba, ezért teljesen más műfajba kezdett. Alkotása kicsit az újrahasznosítással is kapcsolatos, ugyanis meglepő módon Barbie babákból készültek: „levesz” róluk egy negatívot és azt alakítja át női, illetve férfi figurává. Ez a törékeny viasz belekerül egy nagyobb edénybe, majd körbeöntik folyékony samottal, ami megköt. Ezután beleteszik egy olvasztó kemencébe, ahol kiolvad belőle a viasz és egy üreg keletkezik benne. Az üregbe pedig beleöntik az olvadt fémet – magyarázta.
Károly kifejezetten derűs, elégedett ember benyomását keltette. Beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a tengerparti nyaralást már évtizedek óta különböző művésztelepeken eltöltött időszakokra cserélte – szerinte ez jellemző a társaira is. Az alkotótáborokat azért is kedveli, mert koncentráltan tud figyelni a munkára és a körülmények is ideálisak hozzá.
Diénes Attilával (Munkácsy-díjas szobrászművész) is volt alkalmunk beszélgetni, aki a természetes anyagokból ízlésesen berendezett csodaszép házába is beinvitált bennünket. Készségesen körbevezetett a műhelyekben, miközben számos bronzból, viaszból, kerámiából és fából készült műremeket láthattunk.
Mana Bucur keramikusművészt az inspirációkról, az ötleteiről kérdeztük, aki lelkesen beszélt az úgynevezett rakuzás és a mázazás technikájáról. (Sőt, szóba került még a marosvásárhelyi boszorkányégetés is – de ez már egy másik történet.)
A nyári nemzetközi grafikai táborban és a szobrász táborban készült munkákat ősszel láthatjuk majd kiállítva az ajkai művelődési központban. A szobrászati alkotó tábor résztvevői voltak: Csabai Tibor, Diénes Attila (Magyarpolány), Lugossy László (Veszprém), Nemes László (Zalaegerszeg), Elekes Károly (Budapest), Harmath István (Baja) Mana Bucur és Makkai István (Marosvásárhely).
Leave a Reply