Jeges szélben, háromfokos, fagypont közeli hőmérsékleten tartotta a Magyar Imre Kórház előtt legutóbbi (december 20-ai) sajtótájékoztatóját a Fidesz ajkai szervezete.
Ráadásul, mivel hangosítás nem volt, nem biztos, hogy minden megjelent újságíróhoz eljutott a résztvevők által közvetíteni kívánt információ, előfordult, hogy a kórház főbejárata előtt részben a járdán, részben az úttesten tömörülő érdeklődők jobban hallották a mögöttük elpöfögő járgányok hangját, mint a veszprémi kórház halk szavú főigazgató asszonyáét.
Aki közelebb állt, viszont tisztán hallhatta, hogy Fülöp Zoltán, a városi Fidesz-szervezet (és a sajtótájékoztató levezető) elnöke szerint erre az eseményre azért van most szükség, mert a COVID helyzet miatt „jelentős ellátási változások történtek a kórházban” és rendkívül fontos a lakosság korrekt tájékoztatása. Már csak azért is, mert nagyon sok fals információ jelent meg az elmúlt időszakban, ami alkalmas volt a közvélemény félretájékoztatására.
Noha mindenki a jelenlegi helyzet elemzésére volt kíváncsi, nem volt minden haszon nélküli az elsőként megszólaló dr. Nagy Zoltán főigazgató összefoglalója, aki az idáig vezető utat vázolta. Mint mondta, könnyű helyzetben van, mert a Magyar Imre Kórház az elmúlt években európai kórházzá vált. A 2012-es nagy felújítás óta, amikor megkapta „üvegpalota” jellegét, folyamatosak a fejlesztések, kívül belül sikerült a kor követelményihez igazítani és új műtőkapacitásokkal is bővült, ami a betegbiztonság növelése szempontjából fontos tényező. Talán országosan is egyedülállónak nevezhető az, ami a közelmúltban a kórházi beruházásokra (műtőfejlesztésre, műszervásárlásra) beáramlott, mintegy 3 milliárd forintnak köszönhető. Ezek között kiemelkedő, hogy gyakorlatilag minden ágy mellett található oxigéncsatlakozás.
Tavaly óta az ajkai kórház (a megyei infektológiai központ támogatásával) COVID-kórházként működik és országos mércével is jól teljesít.
A járvány harmadik hulláma után megtörtént ugyan a „visszarendeződés” (ez valószínűleg a traumatológia osztály újraindítását jelenti – L. S.), ugyanakkor idéntől az ajkai elveszítve önállóságát, már a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház tagkórházaként működik tovább. Ennek legújabb következménye négy osztály (traumatológiai, neurológiai, krónikus és ápolási osztályok) „bezárása” – hallhattuk, de ez utóbbi kifejezést a főigazgató nyomban módosította „szüneteltetésre”. Ez lehetővé tette humán erőforrások felszabadítását, amelyek a megyei COVID ellátásokhoz szükségesek.
(Információink szerint, mivel a szakellátások nem szűntek meg, ez mindössze három orvos átirányítását tette lehetővé – L. S.)
„Kényelmetlennek” nevezte a főigazgató, de a betegellátásra nézve veszélytelennek, hogy a traumatológiára kerülő betegek nem Ajkán, hanem Veszprémben kapnak ellátást – igaz „időtávban később egy picit…”
Dr. Töreki-Vörös Ibolya, a Csolnoky Ferenc kórház főigazgatója az előzmények ismertetése után elmondta, hogy a negyedik vírushullám jelenlegi szakaszában javaslatára, Kásler Mikós egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy – a harmadik hullámban alkalmazott megoldásnak megfelelően – a megyei kórház átvállalja a traumatológiai és a neurológiai osztályok működtetését, s így ágyak szabadulhatnak fel Ajkán a COVID ellátás számára. A dolgok jelenlegi állása szerint, ha nem történt volna meg ennek az ötven ágynak a felszabadítása, most telítettet jelentene a kórház, mint ahogyan ez az intenzív osztályon már be is következet (tízből kilenc ágy foglalt – L. S.).
20_2021.-XI.10.-sza_mu_-egyedi-utasi_ta_s
A főigazgató asszony megígérte, hogy amennyiben az igénybevétel 80 százalék alá csökken, a megfelelőágykapacitásokat újra az ajkai kórház rendelkezésére bocsátja. Reméli, hogy csak egy elszólás volt dr. Nagy Zoltánnak a „bezárásra” tett megjegyzése, mert valójában csak arról van szó, hogy az ellátások szünetelnek, de egyúttal azok magasabb „progresszivitási” szintre is kerültek. Az, hogy ez késedelmet jelent-e, vagy sem, abból a szempontból is értékelendő, hogy a „politraumatizált” (egyszerre több szervet érintő sérüléssel sújtott – L. S.) betegek be sem kerülnének az ajkai kórházba, ellátásukra csak a megyei kórházban van és volt lehetőség. Ezt az Országos Mentőszolgálat betegirányítói is tudják, így nincs felesleges „szekunder transzport”, ami a betegek ellátási idejét „negatívan befolyásolná”.
Dr. Töreki-Vörös Ibolya szerint az elmúlt évek fejlesztései azt támasztják alá, hogy Ajkára hosszú távon szüksége van a magyar egészségügynek és a megyei ellátásnak egyaránt. Ígéretet tett arra is, hogy megyei intézményvezetőként a jövőben tervezett kórházi fejlesztéseket is támogatni fogja.
Dr. Navracsics Tibor, az EKF ’23 program kormánybiztosa elmondta, hogy rendkívüli időket élünk – a negyedik járványhullám kellős közepén vagyunk -, ami rendkívüli intézkedések meghozatalát igényli, de ez egyúttal azt is jelent, hogy amint elmúlnak ezek az idők, minden visszazökkenhet a „rendes” kerékvágásba. Ajka fontos az Európai Kulturális Főváros régiónak is, és 2023-tól kulcsszerepe lesz a programok egészségügyi hátterének biztosításában. „Másik énjét” elővéve, az Észak-Nyugat Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosaként elmondta, hogy ez a térség jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, ami az egész régió egészségügyi ellátása szempontjából kulcskérdés. Mint mondta számára személyesen is fontos az ajkai kórház jelene és jövője.
„Éppen ezért szövetséget ajánlok Ajka városának és az ajkai polgármesternek, úgy ahogyan korábban már egy jól működő együttműködés jött létre közöttünk az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében Ajka városa már kapott 300 millió forintot azért, hogy elkezdje a Kriptonház felújítását, és átalakítsa egy korszerű közösségi házzá.”
A kormánybiztos megemlítette azt is, hogy a városligeti tó felújítására is megvan már az a 450 millió forint, aminek segítségével megújulhat a tó környezete. Ezért javasol most szövetséget az ajkai kórház esetében is, aminek részleteit szívesen megbeszélné Schwartz Béla polgármesterrel.
Az ajkai kórház helyzete jelenleg stabil, és a lezajlott fejlesztések is azt támasztják alá, hogy a kórház jövője is stabil.
Fülöp Zoltán, a Fidesz városi elnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy biztos abban, hogy a Magyar Imre Kórház, mint a megye második legnagyobb kórháza hosszú évtizedeken keresztül fog még kórházként funkcionálni és ki tudja szolgálni azt a harmincezer ajkait, illetve annak a csaknem hatvanezres agglomerációnak a betegeit, akiknek a gyógyítására, illetve betegségük megelőzésére létrejött.
A sajtótájékoztató margójára
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a számok nyilvánosak és elérhetőek. Így vettük a bátorságot és utánajártunk a valódi számoknak. Kórházi megbízható forrásoktól az alábbi kép rajzolódott ki.
Az ajkai kórház a negyedik hullám elején a kásleri rendeletnek megfelelően 77 ágyat kellett biztosítson a leendő betegek ellátására (A COVID intenzív ágyak már az első hullám óta megvannak). 59-ágy van az első hullámban kialakított, a rehabilitáció külön épületében létrehozott, COVID fertőző osztályon. A maradék 18 helyet a negyedik hullám elején az V. emeleti Ápolási osztály kiürítésével sikerült kialakítani. Ez az osztály amúgy 32-34 ágyas, tehát itt a tervezett 18 betegen felül további 14-16 beteg helyezhető el további átszervezés nélkül. Ez már 77-helyett is 91-93 ágy. A III. emeleten a neurológia és a sebészet két szárnyát december elején egybevonták úgy, hogy a neurológia és a sebészet megosztva használt egy épületszárnyat. A neurológia osztály helye így teljesen felszabadult, ami szintén 32-34 ágy és oxigénnel is ellátott. Tehát a negyedik hullám elején is már 77 hely helyett legalább 124-126 ágy várta betegeket és akkor még egyetlen osztályt sem kellett szüneteltetni.
Az ok tehát valószínűleg nem más, mint, hogy a kórházban igazán precíz és kvalifikált neurológiai és a trauma nővérgárda átirányítható legyen. Jelenleg megközelítőleg 160 (59 ágy a covid fertőzőn, 34 ágy az ápolásin, 33 ágy trauma-, 34 ágy neurológia osztály) ágy, nagyjából a kórház fele van a normál betegellátásból kivonva, melyen hol 70, hol 80 beteg fekszik.
A számokban való jelentős eltérésen kívül – a vastaggal szedett dőlt betűs részben lelhető fel a lényeg, vagyis a végső cél a bevallottan egyre szűkösebben rendelkezésre álló ápolási szakszemélyzet feletti rendelkezés jogának megszerzése. A tisztánlátás végett.
Kívülálló vélhetné, hogy minden a megyei kórház érdekeinek van alárendelve, az ajkai kórház pedig a „bevethető utolsó tartalék”.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket.Főleg annak tükrében, hogy információink szerint jelenleg a neurológia helye és a 6 emelet egy szárnya üres most is. Azaz úgy tudjuk, hogy nagyjából 60 ágyon semmi nincs, így a személyzetet is átirányíthatták…
Leave a Reply