Szeptember végén járunk, beköszöntött a csillagászati ősz is. A meleg szinte nyárias időjárás teljesen megbolondított több gyümölcsfát, mert másodvirágzásba kezdtek. Újra szirmot bontott néhol a meggy a cseresznye és az alma is, amelyek alapjáratban tavasszal, április-május környékén szoktak virágozni. Sőt van, ahol az akác és az orgona is.
A növények virágzásának időzítésében a fény- és a hőmérsékleti viszonyok a meghatározók. Ősszel, amikor kellemes meleg van, vagy jön egy kis csapadék, akkor egyes növények másod- vagy harmadvirágzást produkálnak. Ráadásul most a fényviszonyok is olyanok, mint tavasszal, ami szintén megtévesztő lehet egyes növények számára. A fákon a rügyek normál esetben nyár végére külső és belső, hormonális hatásra nyugalomba vonul. Ilyenkor ezért hullanak le a levelek is, a fiatal hajtások növekedései is megáll. A fa egy úgynevezett mélynyugalomba vonul, amire szüksége van a jövő évi virág rügyeinek kineveléséhez. Ezt a szabad szemmel nem látható folyamatot a levelek elszíneződése teszi látványossá, ilyenkor a növények kivonják a leveleikből a télire szükséges tápanyagokat. Ami azok lehullásához vezet. Ezért is igencsak meglepődött néhány kerttulajdonos amikor a szinte már csupasz gyümölcsfáikon virágokat pillantottak meg. A városban lévő vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, ha ősszel virágzatot látunk. Az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Az agrofórum írása szerint összetett hatások vezetnek a rendellenes őszi virágzáshoz. Szerepet játszik benne a nagymérvű lombhullás, a szélsőséges időjárás és a rengeteg csapadék is. A tavalyi aszály miatt rossz kondícióban kerültek a fák, ami miatt épp csak túlélték a telet a rügyek, így most a tetemes csapadék hatásra úgy érezhették, hogy már túl vannak a nyugalmi perióduson. A most fejlődő virágokból már nem fejlődik a termés, ami nem nagy kár, viszont a friss hajtások beérése az időjárástól függ. Ha rövid lesz az ősz, nem érnek be, és a következő évben könnyen elfagynak. A tempoldombon és a Héliosz üzletház melletti gesztenyefák is teljes pompájukban virágoznak újra. Kissé furcsa látvány az érett földre kopogó gesztenyék között felfedezni a hatalmas virágokat. Nemrégiben több szaklapban is megjelent egy írás, ami szerint a gesztenyefák másodvirágzását okozhatja egy apró lepke is.
A National Geographic így írt róla:
“Az alig fél-egy centiméter szárnyfesztávolságú vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella) 1986-ban fedezték fel Macedóniában, az Ohridi-tó mentén (innen a neve), de a kutatási eredmények szerint minden bizonnyal Észak-Amerikából, vélhetően mezőgazdasági terményekkel került Európába. Azóta megállíthatatlanul terjed a kontinensen, s alig két esztendő alatt lényegében az egész Kárpát-medencét meghódította. A lepke piciny hernyója a vadgesztenye leveleiben fejlődik, a levél fotoszintetizáló „húsával” táplálkozik, a levéllemez két felszíni bőrszövete között vájja ki a járatait. A kártétel elképesztő mértékű lehet, a megtámadott fák nyár közepére gyakorlatilag teljesen elveszíthetik a lombjukat, július-augusztusban késő őszre emlékeztető képet mutathatnak. A lombjukat vesztett fák utóbb újra kihajtanak – és éppen emiatt borulnak másodszor is virágba.” de reméljük Ajkán a gesztenyefák virágzást csak az őszi szép időnek és a klímaváltozásnak köszönhetjük.
F. P. T. Fotó: Futó
Leave a Reply