Az eltékozolt múlt
Tavaly február óta az ukrán-orosz háború, energia- és gazdasági válság tetézi az egyre kilátástalanabb klímahelyzetet. Az energetika a globális klímaválság és a háborús konfliktus miatt napjaink egyik legmeghatározóbb problémájává vált. Idén rekord méreteket öltött az aszály is, több évtizede nem volt példa ilyen száraz nyárra Európa országaiban, köztük hazánkban is.
A 2022-es nyár megmutatta, hogy az ember okozta éghajlatváltozás növeli az aszályok kockázatát, amely miatt csökkent a termés, tovább emelve az amúgy is elszabaduló élelmiszerárakat.
Habár agrárország vagyunk, hazánk közel 55 százaléka mezőgazdasági terület, az élelmiszeripar tekintetében Magyarország mégis az EU országai közül hátulról a második legalacsonyabb termelékenységgel működik, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy már 40 százalék felett jár az éves élelmiszeripari infláció. A másik óriási probléma a gyatra vízgazdálkodás. Ahogyan Matolcsy György fogalmazott a közelmúltban: „A mezőgazdasági öntözés teljes hiánya óriási sebe a gazdaságnak. Az idén 1,3 millió hektárról jelentettek a gazdák aszálykárt. A teljes megművelt területnek csak a 4 százalékán készültünk fel az öntözésre és ennek is csak kicsivel több, mint a felét öntözzük. 2010-2022 között átlagosan évente a GDP 0,6 százalékát veszítettük el azért, mert nem öntözünk, miközben vízben gazdag ország vagyunk.”
A jelen ember felelőssége a fenntartható jövőért
Az elmúlt évek után talán egyre többen belátják, hogy a jelenlegi életvitelünkkel rohamosan csökkennek az erőforrások, szűkítve a teret a következő generációknak, ezért új megoldásokra van szükség, amelyek mind nekünk, mind gyermekeinknek, unokáinknak is kedvező életvitelt biztosítanak. Elérkezett az idő, hogy felelősen gondolkodjunk és cselekedjünk, hiszen az, hogy milyen körülmények között nőnek fel az unokáink, rajtunk múlik.
Ahogy a döntéshozóinknak is tenni kell(ene) a fenntartható jövőért (pl. optimalizálni hazánk vízgazdálkodását és a tiszta energiára való átállást is, hiszen a megújuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái, amelyek segítséget nyújtanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez), úgy a társadalom egészének be kell(ene) látni, hogy kong a vészharang és a változás, változtatás mindig a legkisebb egységből, azaz önmagunkból ered.
Az ajkai fecske – útjára indult a fenntarthatósági japán módszer
Korábban az Ajkai Szó hasábjain is megírtuk, egyenesen Japánból érkezett Ajkára egy fenntarthatósági kártya módszer, mely a legkisebbektől a legnagyobbakig, a társadalom legszélesebb körében segíthet elsajátítani a fenntarthatósági célokat és azt a felelős szemléletet, amely rávilágít arra, hogy miközben dolgozunk az anyagi javakért, az egyre növekvő gazdaságért, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és környezeti szempontokat sem, azaz nem zsákmányolhatjuk ki a saját élőhelyünket, nem élhetjük fel a gyermekeink jövőjéhez szükséges feltételeket.
Kövesdi Anikó Barbarától, aki a japán fenntarthatósági módszert elhozta városunkba, megtudtuk, hogy itthon eddig már három tréninget tartott, egy veszprémi középiskolában, akik a Tavak Világkonferenciájára készülnek, melynek keretében japán és magyar középiskolások javaslatokat tesznek a tavak védelme érdekében, karácsony előtt egy ajkai német tulajdonú cég évzáró rendezvényén ismerhették meg a dolgozók a fenntarthatósági célokat, valamint egy tapolcai karate szervezet is élt ezzel a lehetőséggel. Elmondása szerint a tréning során szerzett tapasztalatok rendkívül fontosak és tanulságosak, talán a legáltalánosabb köztük, hogy összefogás, kooperáció nélkül nem valósítható meg a közös cél, illetve, hogy mivel a világ drasztikusan változni fog, gazdasági lassulás várható, ezért ez a módszer kiváló arra, hogy békés átmenetet biztosítson a jelen és a jövő között.
A tervek közt szerepel, hogy az önkormányzatok, iskolák mellett minél több gazdasági társasághoz eljusson a japán fenntarthatósági módszer, hiszen az Európai Unió 2024-től kiterjeszti a fenntarthatósági beszámolási kötelezettséget a vállalatok körében, ezért számukra ez különösen nagy segítséget nyújthat.
Megkeresés érkezett már Barbarához budapesti vállalkozásoktól, sőt, balatonföldvári óvodapedagógusoktól is, ami azt jelzi, hogy a társadalom egyre szélesebb körében érik az igény a változtatásra.
Leave a Reply