Újabb tanév, újabb kihívások…

Utassy István (Fotó: Györkös)

Szeptember lévén ismét becsengettek az iskolákban és elkezdődött a nevelési év az óvodákban is. A kezdés mindig fokozott figyelmet és körültekintést igényel a szülőktől, a pedagógusoktól és a gyermekektől egyaránt, hiszen ami korábban esetleg elfogadott, vagy megszokott volt, az könnyen lehet, hogy a következő időszakban már másként működik a folyamatos átszervezések/változtatások következtében, esetleg megszűnt. A 2018/19-es oktatási-nevelési évről Utassy István egykori iskolaigazgatót és pedagógust, az önkormányzat Művelődési, Oktatási és Sportbizottságának elnökét kérdeztük.

Véleménye szerint miben különbözik az idei tanévkezdés az eddigiektől?

– Több mint 40 tanévkezdésnek voltam részese és tanúja, mint pedagógus. Az idei évkezdés – bátran állíthatom – sok újdonságot hoz: új miniszter, új államtitkár, új Klébelsberg Központ elnök, új irányvonal, új cél, új szellemiség köszönt a pedagógusokra, gyerekekre, szülőkre. Ezt jelzi az is, hogy a felsővezetés közül senki nem maradt a helyén.

Az országos változások mennyire befolyásolják az itteni helyzetet? Hogyan indul a tanév Ajkán?

– Óvodáinkban minden 3-6 éves gyereket fogadni tudunk. Sajnos pedagógushiány itt is jelentkezik. Az óvodapedagógusok vélhetően készültségben vannak a Honvédelmi Intézkedési Terv elkészítése után. Most az a feladat vár rájuk, hogy ősztől nagyobb hangsúlyt fektessenek a helyes nemzeti identitástudat kialakítására. Mi jöhet még ezek után? Az államilag fenntartott általános iskolák felújítása folyamatban van. Úgy látom, hogy ezen a téren (is) Ajka hátrányos helyzetben van a pályázatok elbírálását illetően. Két általános iskolában megbízott igazgató kezdi meg a munkáját. Mindkét esetben új pályázatot fognak kiírni. Úgy tűnik, pedagógushiány – a különböző átszervezések miatt nem lesz, –áttanításokkal, nyugdíjasokkal, óraadókkal pótolják a hiányzókat.

Van bármilyen ráhatása az önkormányzatnak a város iskoláira?

– Mivel az önkormányzat sem működtető, sem fenntartói joggal nem rendelkezik, az intézményekben zajló tevékenységekre (szakmai, szervezeti, finanszírozási, stb.) minimális a ráhatása. Ennek ellenére fejlesztjük elsősorban a diákokat szolgáló létesítményeket (uszoda, jégcsarnok, sporttelep), továbbra is támogatjuk a szociálisan rászoruló tanulókat (Bursa Hungarica), a tehetséges sportolóknak, művészeknek ösztöndíjat biztosítunk. A Pápán működő tankerülettel, melyhez az iskoláink is tartoznak, „hivatalos” szintű az önkormányzatunk kapcsolata.

Azt hallani, hogy a természettudományos tárgyakat összevonják, mi igaz ebből?

– A pedagógusok készülnek az új – eddig titkosított – NAT megismerésére, véleményezésére. A kiszivárgott – szivárogtatott (?), majd megjelent – információk szerint tantárgyi összevonásokra kerül sor valóban (fizika, kémia, biológia) – a kis iskolák felső tagozatosainak körzetesítése várható. A pedagógushiányt így is lehet csökkenteni. Az iskolaszerkezet változatlan marad. Szakemberhiány jelentkezik a szakképzés területén is (informatika, gépészet, matematika).

Változhat valami a tavaly oly sok fórumon hangoztatott leterheltség kérdésében?

– A pedagógusok leterheltségének vizsgálatára megbízást kapott egy cég (Századvég). Az eddigi mérések alapján a pedagógusok heti 51 órát dolgoznak. Sajnos a felmérés nem terjed ki a diákokra. A Klébelsberg Központ új elnöke szerint a gyerekek túlterheltségében a szülőknek is felelőssége van. A szülők és a pedagógusok ezt másképp látják.

Az idei tanévtől állítólag a családsegítő is bekapcsolódik a rendszerbe…

– Az ajkai járás 34 köznevelési intézményében a 2017/18-as tanév alapján 5939 nyilvántartott gyerek volt. 2018 szeptemberétől a Család- és Gyermekjóléti Központ keretében 4 főállású munkatárs segíti majd a szociális feladatok megoldását. Ez összefügg az intézmények eléggé hektikus finanszírozásával is. Az előző minisztériumnak az volt a célja a központosítással, hogy az iskolák közötti különbségeket csökkentsék. A szakemberek is megállapították, hogy ez nem sikerült, sőt, nőtt a különbség az egyházi és az állami iskolák között. Fokozódott a szegregáció, miután a tehetősebb szülők kimenekítik a gyerekeiket az állami oktatásból, így a családsegítő munkatársaira is egyre nagyobb szükség van.

Elég lehangoló az eddig vázolt kép. Milyen konzekvenciákat lehet levonni?

– Általánosságban elmondható, hogy a pedagógusok között nőtt a bizalmatlanság, azonnali reagálásokat várnak tőlük rövid határidőre, a gyerekekkel való foglalkozás idejét lerövidíti a sok adminisztráció, ráadásul nyilatkozati stop van érvényben maximális lojalitást elvárva. Annak tudatában, hogy a „gyermek az első” el kell fogadnunk Radó Péter oktatáskutató azon gondolatát is, mely szerint „…a tanulásnak építenie kell a már meglévő belső motívumokra: kíváncsiságra, játékosságra, érdeklődésre, alkotásvágyra, vagy bármi másra, ami pozitív érzelmeket képes kiváltani.” Ehhez a felemelő munkához kívánok minden szereplőnek – ezen a grundon, a kockásingesekhez tartozva – jó egészséget és szerencsét!

Comments

comments

1 Comment

  1. “A gyerek őszinte, spontán, azonos önmagával és ez legnagyobb értéke gyermeki mivoltának, ami visszafojtható, de akkor megváltozik, megromlik. Eljutunk a nevelés alapvető kérdéséhez, hogy melyiket fogadjuk el: „legyél, aki vagy”, és ehhez segítek, megteremtem a környezetet és megismerlek. Nem ugyanaz mint a „csinálj amit akarsz”. Vagy ott van a másik út, a képmutatásra nevelésé, „legyél akivé én akarlak tenni”, de ez az örök harcok útja.
    Ahány gyerek, annyiféle érdem, intelligenciából nyolcféle létezik, de az iskola csak az értelmi intelligenciát kéri számon. Az iskolában megfelelés nem lesz azonos az életben való megfeleléssel, Churchill rossz tanuló volt, Petőfi megbukott, Stephen Hawking későn tanult írni, olvasni.”

    (Vekerdy Tamás )

Leave a Reply